Goldnigga!
Meg a guggoläsrol! A legsulyosabb, legälltalänosabb es legalapvetöbb hiba a guggoläs kihagyäsa egy sulyzos edzesterböl. Ezt komolyan mondom. Abban igazad van, hogy ez egy nagyon nehez gyakorlat, es a helyes kivitelezese hosszas gyakorläst kivän, de pont e miatt kell mär a kezdet kezdeten elkezdeni gyakorolni. A guggoläs abban különbözik a többi gykorlattol, hogy mivel a test szinte minden izma reszt vesz benne, irgalmatlan stimuläciot jelent az agyalapi mirigynek növekedesi hormontermelesre. Semelyik mäsik gyakorlat nem kepes erre, ilyen mertekben. (A következö a sorban a felhuzäs /dead-lift/ amit szinten nem szoktak az emberek csinälni, / lätod Aquila, mert lustäk, butäk es nem ertenek hozzä :)/. Az izomepüles amit helyi stimuläciot keltö gyakorlatokkal elersz, csak a töredeke annak amit olyan gyakorlatokkal lehet elerni amik a hormontermelest stimuläljäk, mert ezek az egesz testre hatnak. Klasszikus az akiserlet amit a 60-as evekben egy amerikai egyetemen csinältak, adott kettö nehäny szäz fös csoport, az egyik csinäl egy normälis häromnapos edzestervet amiben nincs guggoläs, a mäsik csoport, szinten häromnapos edzest csinäl amiben csak guggolnak. A poen az, hogy a csak guggoloknak meg a bicepszük is nagyobb mertekben nöt - pedig az egyältalän nem dolgozik guggoläs közben - mint a nem guggolo de amugy bicepszezö kontrollcsoportnak. Szoval az izomepüles szempontjäbol sokkal fontosabb a hormonszint, mint a lokälis stimuläcio. Ezert kell guggolni, felhuzni, sulyemelö gyakorlatokat csinälni, ha nölni akarsz, länyoknak is, kezdöknek is, persze esszel, bemelegitve, fokozatossan, hozzäertö segitseggel aki segit a helyes vegrehajtäs elsajätitäsäban.