Szeretném ha válaszolnál!

...kérned sem kell :-)

Elképzelhető!

Nem, nem, ez tényszerű, és ritka a kivétel...

...sajnálom, hogy szüleid csak így tudtak élni :-( Én nem iszom, nem kávézom, nem dohányzom és annak ellenére lettem szkeptikus, hogy hittanra jártam és ministráltam :-)

Nem kell belenyugodni a sorsunkba.

Ez helyes, így vallom magam is!

,,,akiben van erő, hogy higgyen

Kedves frati, zömében az elesettek fordulnak a hithez - már azok közül, akik korábban nem hittek -, mert nincs bennük erő a lelki támasz nélküli élethez! Épp szombaton beszélgettem el egy krisnással, aki étkeztetésre gyűjtött egy parkolóban, hogy mit jelent számára ez, s hogy miért vált krisnássá, s a kiábrándultság, a csalódottság vitte oda! Most akkor hogy is van? Én azt gondolom, hogy aki erős, az attól függetlenül is megleli a belső békéjét, harmóniáját, hogy hívő lenne...

...a tudományról nagyon rossz a felfogásod, írásodból valahogy az látszik, hogy fogalmad sincs annak érdemi dolgairól, meg is értem, hogy nem lettél régész, ahhoz kitartás kell... Épp azt tartod gyengéjének, ami a lényege: az elméletek felállítását és megdöntését, ha kiderül a hibás kiindulópont! Hol van ilyen pl. a kereszténységben? Ha bizonyíthatóvá válna, hogy semmi nincs hitük alapjaiból, ami valóság lenne, milliók világa dőlne össze - mondjuk a zöme akkor sem hinné el, ha az orra előtt lenne a bizonyíték :-( -, míg a tudósoknál ez a világ legtermészetesebb dolga, legfeljebb az kesereg egy kicsit, aki tévedett!

Vagy vegyünk engem: gondolod meglepődnék ha pl. a keresztények Istene szólna hozzám? Nem, elővenném a Bibliát, és megkérdezném, így gondolta-e! Nyitottnak kell lenni a világra, s a világ érthetőbbé válik!

Számít, valakinek az élete munkássága a halál pillanatában, vagy utánna?

Azt gondolom, hogy előtte igen, utánna viszont az az esélyesebb, amit szüleid tartottak a világról...

Mit veszít az, aki hisz Istenben...

Nem bizts, hogy veszít: aki erősen hisz, annak úgy a jó :-)