Tartok tőle, hogy épp fordítva van a szellemi és erkölcsi szabadsággal – és ez így sokkal kegyetlenebb!

Még jó, hogy így van. Valamit felépíteni – egy olyan államot, amely szellemi és erkölcsi tekintetben valami szép rendezettséget mutat (ez csak annak börtön, aki ilyet nem tud elképzelni) – általában sokkal nehezebb, mint lerombolni. Erre még nem jöttünk rá (vagy mégis…), mert egy ideje csak a rombolás a cél, és gratulálhatunk „magunknak”, sikerült elérni, hogy az államok mind különböző fokozatú és színezetű liberalizmussal legyenek megáldva.

Biztos volt már olyan gondolatod – valami államszoci ötlet? :) –, amiben megvalósult a szellemi különválásod az épp aktuális tömegvéleménytől. Ünnepelheted ennek a lehetőségét, de ekkor biztos arra is rájöttél, többre (általában) nem mehetsz vele, minthogy magadnak kitalálod.

Ja, és lassan az is bajos lesz, hogy a saját gyereked akaratodnak megfelelően neveld…