Úgy látom, kb. értjük egymást, az egyetlen pont a "kommersz" értelmezése.
Én általában negatív jelzőként használom (l. kommersz szeszek), és kb azt értem alatta, amit az 1950-60-as évek scifi írói (vagy később pl. Pohl)írtak a fogyasztói társadalomról. Hogy ti. megvenni valamit csak a marketing hatására, valós igény és érték-felmérés nélkül. Ehhez járul még egyfajta színvonal-értelmezés is. A szerző részéről, természetesen. Azaz nem lesz kommersz az eredeti Dűne (Classic Dune), hiába támadt hatalmas marketin-gépezet körülötte, de az a Prelude, és különösen (az lesz) a Legends of Dune. Ugyanez igaz a Gyűrűk urára. Most boldog-boldogtalan veszi az új kiadást, de attól még az eredeti értékei megmaradtak.
Magyar példa: Hiába adják ki pl. Zsoldost (legutoljára pl. a Távoli tűzet)újra és újra (azaz népszerű, jól fogy, valószínűleg nyereséges), nem lesz kommersz, míg pl. egy egyébként nem túl jól fogyó könyv is lehet az. (Legfeljebb rossz volt a marketing.)

Egyáltalán nem azt mondtam, hogy a legtöbb példányszámban elkelt könyvnek kellene a díjat kapnia! (Sőt, ha meggondoljuk, ez inkább vád lenne a részemről, szemben az általam favorizált színvonallal!)
Azt, hogy nem gondolok semmit a díjról, úgy értettem, ahogy mondtam. Nem valószínűbb, hogy megveszek egy könyvet, azért mert rajta van, mint ha nincs rajta, hogy Zsoldos-díj 2001. A díj értékét nagyban meghatározza, hogy kik kapják és az is, átvszik-e. Ezek után az olvasó eldönti, hogy számára mértékadó-e a díj. Én eldöntöttem, hogy nem az. Ezt a véleményem, amennyiben a későbbiekben a díjazottak sora úgy alakul, hajlandó vagyok felülvizsgálni. Addig azonban a fenti megállapításom él.

[A Story esetében lehet, hogy a bulvárlapok (nem akartam szennylapot írni) közül a legjobb, de erről két régi mondás jut eszembe. Az egyik: "Vakok közt a félszemű a király"; a másik egy falfirka (és bocs a durva fogalmazásért): "Egyél szart! Tízmilliárd légy nem tévedhet!".]

[Érdekes még ez a sorozat, ciklus, világ, stb. kérdés is, érdemes lenne megbeszélni valahol.]