Na akkor a Dunántúli Napló írásaiból még többet megtudhatsz:

A pályán hunyt el Dárdai Balázs
Pécs–Körmend–Barcs

Szombat este fél nyolckor Körmenden, a Négy város tornája nevű labdarúgógálán mérkőzés közben a földre rogyott és többet már nem tudott fölállni Dárdai Balázs, az egykori jeles PMSC-labdarúgó és edző, Dárdai Pál fia, a Hertha BSC válogatott játékosának, ifj. Dárdai Pálnak az öccse.

Az eredetileg fél hétre kiírt kezdés az ünnepélyes megnyitó miatt kicsit csúszott, így majdnem fél nyolc volt, amikor egy ártatlannak tűnő helyzetben két játékos csúszott be a pálya közepén guruló labdára. Dárdai Balázs elpöckölte a labdát, majd fölállt, ám ugyanabban az ütemben visszarogyott a fűre. A közelben álló tapasztalt Molnár játékvezető rápillantva azonnal beintette a gyúrót a kispadról, és ugyanakkor a lelátóról futni kezdett a fűre a barcsiak klubelnöke, Solti Pál doktor is. A történtekre a sok évtizedes rutinnal rendelkező orvos, a kiérkező mentők ügyeletese, a szintén a fűre szaladó technikai vezető, Huszár Jenő is hasonlóképpen emlékszik, és mindannyiukat megerősíti a könnyeivel még vasárnap is küszködő gyúró, Fónay György, akit a Harkánytól „kértek kölcsön” e meccsre (neki egyébként pályafutása során ez az ötödik ilyen esete, az előző négynél, amikor valóban a nyelvét nyelte le egy játékos, sikerült az életmentés), mert barcsi kollégája éppen temetésre volt hivatalos. Solti Pál látva, hogy Dárdai görcsben fekszik, a száját próbálta szétfeszíteni, először azt hívén, a nyelvét nyelte le. Ez pár másodperc múlva egy műanyag szakszerszámmal sikerült is, ám kiderült, nem a légutakkal van probléma. Dárdai ekkor még kinyitotta a szemét, majd két-három hörgés után végleg hátrabicsaklott a feje. Majd’ háromnegyed órát küzdöttek megfeszített erővel az életéért, de már nem tudták megmenteni.

A tornát a halálesetet követően azonnal lefújták.

A Barcsi SC vezetőitől megtudtuk, hogy Dárdai Balázs a tornát megelőzően (Pécsett) készült sportorvosi igazolás birtokában lépett pályára, semmilyen betegségről, fájdalomról nem panaszkodott, makkegészségesnek látszott. Solti doktor évi 10-15 hasonló esetről tud az országban, amikor látszólag ok nélkül, „hirtelen szívhalál” végez életerős, sportoló fiatalemberekkel. Bár a halál pontos okát csak a mai, körmendi boncolás tisztázhatja (mivel közterületen történt az eset, államigazgatási eljárás keretében az erre hivatott helyi szervek kötelesek eljárni, amelyek nem járultak hozzá, hogy Pécsre szállítsák a holttestet, csak annyi engedményt tettek, hogy egy pécsi igazságügyi orvosszakértő is részt vehet rajta), ő lehetséges okként akut szívinfarktust, aortarepedést, káliumhiányos állapotot vagy korábban ki nem mutatott fejlődési rendellenességet említ.

Ifjabb Dárdai Pál még szombat este, a Hertha – Fenerbahce felkészülési mérkőzés közben értesült öccse haláláról (a feleségétől kapott tragikus hírt Dieter Hoeness menedzser továbbította, miután Dárdait lehívták a pályáról), és azonnal hazautazott a családjához Pécsre.

Dárdai Balázst a Barcsi SC saját halottjának tekinti.

-------
Huszonhárom perc
Huszonhárom percig vidámság és jókedv uralkodott a pályán és szerte a lelátókon is, hiszen a Négy város tornája hagyományosan amolyan „jutalomjáték” a résztvevő körmendi, barcsi, lenti és celldömölki együttesnek. A szezonkezdet előtti egyik utolsó rangos felkészülési torna, ahol az edzők majdnem élesben tesztelhetik, hogyan is kellene formálni a keretet, milyen taktikai finomításokra lehet még szükség.
A barcsiak 23 esztendős, egykori utánpótlás-válogatottja, a PVSK NB II-es és a Komló NB I. B-s gárdájában is megforduló ifjú tehetsége is nagy hévvel vetette magát a küzdelembe, meg akarta mutatni a többieknek és a kispadon helyet foglaló, rá talán még bátyjánál is büszkébb édesapjának, csapatuk szakvezetőjének, hogy ismét előrelépett a futball rögös útján. Hogy nem voltak hiábavalóak az unalomig ismételt gyakorlatok, hogy ismét olyan elemeket sajátított el, amelyek a többiek fölé emelhetik, hogy újabb lépést tett az eddig meg nem valósult tervek beteljesedése felé, hogy talán az élvonalbeli Vasas és a PMFC vezetői döntöttek rosszul, amikor a csapatuknál kopogtató fiatalember számára nem kínáltak szerződést.
A szabályok szerint hatvanhét perc volt még hátra, hogy eldöntsék, ki a jobb, hogy ő átjátssza az ellenfeleket, pontos labdákkal helyzetbe hozza társait, cseleivel szórakoztassa a közönséget. Ám a sors másképp mérte az időt: szombat este Körmenden csak egy 23 perces meccset engedélyezett. És azt sem a fair play szabályai szerint: nem szabott egyenlő feltételeket, könyörtelenül maga alá gyűrte az ifjú futballistát. Aki a társakkal szemben mindig harcosan, keményen, brusztolósan védte magát és a labdát, a sorssal szemben védtelennek bizonyult. Az utolsó becsúszás után nem állhatott újra talpra: ott fejezte be rövid életét, ahol napjai legjavát töltötte, ahol a legjobban érezte magát, ahol további életét is elképzelte. Mielőtt szemei végleg lecsukódtak, a zöld gyep látványa záródhatott örökre szempillái mögé.
Szűcs Zsolt