PASSIONATA: Ez egy kora 60-as évekbeli hamisítatlan Autavia, annak is az egyszerűbb, nem igazán vízálló kivitele ("aszfaltpilótáknak"). Amúgy a modell egészen az 50-es évektől létezik, a Cal11-14 werkekkel szerelt automata változat csupán egy a 70-es években futott változatok közül. Az általad mutatott órában egy Valjoux 7733 (a'la Poljot) ketyeg, és ez gyakran alkalmazott változat volt, nekem is volt már a kezemben ilyen kivitelű Autavia. Ami az egyéb észrevételeidet illeti: alkalmaztak asszimetrikus méretű gombokat is, és volt olyan változat, amelynek nem volt tachiméteres lünettája. Az általad küldött képek alapján nem merném állítani, hogy nem eredeti ez a lünetta. Amúgy is kicsi a valószínűsége egy lünettacserének, mert a tachiméteres modellek nem rendelkeztek külön lünettával, azoknál az egy darabból készült tokközép felső gyűrűjére pattan rá a forgatható gyűrű, az üveg pedig magába a tokközépbe illeszkedik. Konklúzióm szerint ez az óra valószínűleg teljesen rendben van. Ráadásul szép is!

MESSERSCHMITT: Nem volt olyan rossz darab az a Cal11, az elkészült nem túl sok ilyen óra zöme még ma is vitézül helytáll. Ráadásul igen pontosan szabályozható (28800 lengésszámú) werkek voltak, hallatlanul robusztus kivitelben. Leginkább az róható fel hibaként, hogy a mikrorotor nem igazán képes tökéletesen felhúzni az órát, csak tényleg folyamatos, éjjel-nappali viselés esetén nem kell utánahúzni. Emellett sokakat zavarhat a bal oldali korona (bár nekem speciel nagyon tetszik), és hiányolható a másodpercmutató is. De a fő gond az lehetett, hogy a werk jóval költségesebben volt előállítható, mint a 7750, ráadásul ahhoz képest igazán nem is nyújt előnyöket (őszintén szólva a 7750 jobb). Ez a 70-es évek óraipari válságával, a Breitling csődjével párosítva nyilvánvalóan megpecsételte a sorsát. De pompás gyűjteményi darab, és mindennapos használatra is alkalmas!

ALEXYS: Valószínűleg senki, talán még az Omega szakszerviz sem fogja Neked ez alapján a szám alapján megmondani, miféle ez az óra (pláne, ha régi)! Próbálj egy képet róla, plusz egy szerkezeti képet mutatni, az alapján már meg lehet "szakérteni" az ügyet!

- A FORTIS/POLJOT duellum végeredménye bennem is ambivalens érzéseket keltett. Egyrészt, szerintem hozzáértő nem keverheti össze a két órát, hisz a Fortis 7750-re épül, és az egy dolog, hogy automata, de máshol vannak a segédszámlapjai és több is van belőlük. Másrészt szerintem már magából a Poljot gyárból is számos AVIATOR kerül ki eleve FORTIS felirattal és hátlapfeliratozással, vagyis egyszerű hamisítással állunk szemben. Ez nyilvánvalóan elítélendő, és fel kell ellene lépni. A megjelenést illetően viszont tény, hogy a repülőműszerek megjelenése a 30-as évek végére egyértelműen kialakult, a repülőórák az ergonómiának teljesen alárendelt módon készültek (itt a pontos, jó leolvashatóság tényleg vérre megy). A FORTIS valójában soha, semmiféle új designt nem talált ki, már a második világháborúban így nézett ki a legtöbb repülőfedélzeti óra, sőt a repülős karórák zöme is. A 12-nél alkalmazott marker háromszög is megjelent már ekkor, bár a mai napig nem alkalmazza mindenki, de semmi egyedi nincs benne. Ilyen alapon mi a baja a FORTISnak a POLJOT Aviatorral (feltéve, hogy Poljot van ráírva)? Alighanem a FORTIS jogászai ügyesebbek voltak... (Az más kérdés, hogy a gyárilag FORTISnak hamisított Poljotokért nyugaton akár a gyárat is bezárathatták volna!)
- A mostani Óra Magazinban egy cikken bosszantottam fel magamat, mégpedig a Benkő Péteres cikken. A színészről köztudott, hogy gigantikus lóőrült, és mondjuk a LÓ MAGAZIN-ban tuti nyerő lenne szerepeltetni, de az órákhoz annyit ért, mint én az indiai mágiához, ráadásul láthatóan baromira nem is érdekli a téma. Ki a fenének jutott eszébe egy ilyen értelmetlen, enervált, semmitmondó hülyeségre pazarolni három oldalt? Még a szemközti borzadályos FOSSILokról szóló hirdetés is sokkal inkább helyén van. Inkább tettek volna be egy cikket az óegyiptomi napórákról! (Ezúton felajánlom, hogy jobb híján akár én is írok egy ilyet...)

ORAGYUJTEMENY