A júliusi Színházban van egy riport Szász Jánossal, amiben van egy nekem tetsző mondat (több is persze, csak azokat nem gépelem be azonnal).
"Én alapvetően beszari vagyok, de főiskolás koromban elhatároztam, hogy még az olyan nagy színészektől, nehéz fiúktól sem fogok félni, mint Kovács Lajos, Andorai vagy Derzsi. Ahhoz, hogy ne féljek - vagy a félelmet ne mutassam ki -, rutin kell. Színházi is, filmes is." (az utolsó mondatnak csak az előzménnyel van értelme).
LZs szerencséje, hogy nem vagyok/voltam főiskolás. ;-)