Szia Varshi!

Természetesen 1.6-osokról írtam, lévén én ilyet hajtok és főleg ilyeneket próbáltam Stilo-ban is (bár végeredményben az Abarth-on kívül mindenfélével mentem már), valamint ez a motor számíthat a legnagyobb érdeklődésre.

Az 1.8-as Stilo számomra teljesen megfelelő volt, nem éreztem benne azt a "megfontoltságot", amit az 1.6-osból csak állandó visszaváltogatással lehet kiirtani. Amúgy a 307 1.6-nak is 130-nál van a nyomatékmaximuma - itt majdnem pontosan 4000-et forog ötödikben. Ennek örömére eddig nem akadt emelkedő, amin a sebességtartáshoz vagy akár némi gyorsításhoz vissza kellett volna kapcsolnom, és jól ugrik 130-ról az autó, de a fogyasztása már nem rózsás...
A Te fogyasztási adataid nekem amúgy is elérhetetlenek, nem tudom, hogy csinálod, de én még az 1.6-os Bravóval sem tudtam 7.5 alatt fogyasztani még 110-es tempóval sem. A Puggal 8 alatt még nemigen volt a fogyasztásom, pedig vigyázok a 130-ra, bár nem vagyok egy szarozós alkat - ha lehet menni, bizony megindítom az autót (gyorsítások).

ABTGolf4-nek írnám, hogy a gép 3.88 millió volt mindennel együtt (átadási ktg, illeték, miazmás), és a következő paraméterekkel bír:
1.6 Presence, az alapfelszereltségen túl automata klíma, hátsó elektromos ablakok, CD-s rádió, metálfényezés található benne.
Emellett tanácsolnám, hogy "első szériás" (1 évnél fiatalabb) autót Pugból se vegyen... Lásd 307-es topiclakók kálváriái, velem az élen. Maga az autó kiváló, ma se igen tudnám, mit vegyek helyette, csak kissé nagyon sok volt a gyermekbetegség.

Ami a 2.0-ás 406-ot illeti: ideiktatom a netmaniára írt értékelésemet abból az időszakból, mikor ilyennel jártam.

"Lassacskán 2 hete közlekedem ezzel a járgánnyal, illő hát, hogy leírjam a benyomásaimat.

Az autó kívülről igen nagynak látszik, kellőképpen elegáns is, belülről viszont egyértelmű, hogy az idő vasfoga őt sem kíméli. Stílusában, anyaghasználatában első pillantásra egyértelművé teszi, hogy egy korábbi generáció termékét tisztelhetjük benne.
Ez nem jelenti azonban azt, hogy ne lenne kényelmes, tágas. A motoros állítású üléseken jól el lehet helyezkedni, ámbár továbbra is az a véleményem, hogy a vezetőülés kényelme és az azt körülvevő ergonómia a 307-esben magasabb színvonalon áll, kategóriakülönbség ide vagy oda. A 406 plüssülései nem tartják meg a testet oly határozottsággal, mint a kisebb testvér fotelei, és egyéb, kisebb jelentőségű ergonómiai részletekben is gyengébb (pl. a kormányról vezérelhető audio karja rendszeres célpontja a térdemnek). Emellett a kormány még a legközelebbi helyzetre állítva is picit lapos szögben áll, így némileg kényelmetlen nyújtózással lehet csak normálisan fogni.
Hátul azonban a 406 kijátssza nagyobb tengelytávját, egyértelműen nagyobb benne a hely, a csomagtartóról nem is beszélve, ami - bár osztályán belül a kisebbek közé tartozik - öblös darab, s egy vérbeli, szedán alkatú gép természetes velejárójának látszik.
Menet közben furcsa kettősséget produkál a nagyoroszlán. Városi használatra érezhetően nehézkes az autó, és nemcsak méretei miatt. Az okokat az alábbiakban látom:
A 138 lovas motor nehezen pörög fel, az érzés olyan, mintha a lendkerék túl nehéz lenne. Ezt megfejeli, hogy az elektronika mesterségesen megemeli a fordulatszámot kettesbe és hármasba váltásnál gázelvételkor, ami engem módfelett idegesít - már a Punto-ban sem bíram ezt a rendszert.
A második fokozat hosszúnak tűnik. A motor 2500-tól húz igazán, ezt a fordulatszámot egy derékszögű kanyarnál kettesbe kapcsolva meglepően nehéz elérni. A második pedig városban nagy fontosságot kap a gyakori visszaváltások miatt.
Országúton a helyzet gyökeresen megváltozik, érezni, hogy az autót hosszú utakra lőtték be. A kényelmes, puha rugózás mellett a gép csöndben suhan, az erőtartalékok mindenre elegendőek. Győr felé nem átallottam egy kicsit próbálgatni az autót: a 190 különösebb erőlködés és hangoskodás nélkül megy neki, mi több, a 150-es tempónál már rendszerint rosszalló oldalpillantásokat lövellő kedvesem sem nyújtott be tiltakozást az ámokfutás ellen. Tehát egy kultúrált hosszútávfutóval van dolgunk a 406-os esetében.
Kíváncsi voltam a fogyasztásra is, hiszen ez a motor található a 307 2.0-ás verziójában, amiről annak idején elmerengtem 1-2 gondolat erejéig az 1.6-os alternatívájaként, de végül elvetettem. Eleinte rámijesztett az autó, mert igen gyorsan apadt a 70 literes tank tartalma a városi döcögések következtében. A 180-as tempójú 110 km autópálya (visszafelé 150 körül) meghökkentő módon határozottan javította a helyzetet, így végül 530 km-re kb. 10,1 literes átlagot mértem, amit teljesen rendben lévőnek tartok, figyelemmel a körülményekre és az autó méretére. Ilyen körülmények között a 307-esem max. fél literrel evett volna kevesebbet.
Összességében úgy érzem, szerethető autó a 406 2.0, bár nem cserélném el az enyémre, több okból sem. Legelső helyen áll a városi használat során tapasztalt nehézkesség, de a kényelmi szempontok is sokat nyomnak a latban."