Ami a megbízhatóságot illeti: a 307-es nem megbízható. Legalábbis a kezdeti szériák nem voltak azok, az újakkal mintha kevesebb gond lenne. A gyújtáskapcsoló mizériája rengeteg bosszúságot okozott, a cseréje óta viszont gyakorlatilag nincs probléma az autóval.
A Stilokkal is akad gond, ám amennyire én ki tudtam venni, jellegében más problémák azok: zörgések, futómű, selespeed breakdown, ilyesmik. Kevesebb az elektronikai zűr, azok is kisebb jelentőségűek, mint a 307-es bájos "kék halál" jellegű lerobbanásai.

Amúgy a két autó közötti különbség számomra a kényelem és az átételezési filozófia között nyilvánul meg a legmarkánsabban. A 307-es az én alkatomhoz sokkal komfortosabb (főleg a nagyságrendekkel nívósabb ülései miatt), és a rövid áttétel miatt ugrósabb is, viszont hamar kezd el többet fogyasztani (városban is és 130 felett is), autópályán pedig olyan érzése van az embernek, hogy elkelne egy hatodik fokozat. Az általam vezetett Stiloknál épp ellentétes a kép, a gyorsításhoz szinte kötelező a visszakapcsolás - ami nálam mínuszpont -, ám az ötödik kissé alkalmasabb egyszerre lendületes és takarékos autózásra, mint a 307-ben. Ez utóbbinál a 130 az ésszerű sebességhatár, innentől csak a fogyasztás iránt érzéketlenek gyorsítsanak (1.6-os motor esetén), mert bár készséges a gép, de megkéri az árát. A 130-as tempó terhelten, klímával 8 liter körüli fogyasztást biztosít.
Kár, hogy a Stilo-ból kissé kiveszett a mediterrán hangulat - ez teljesen szubjektív szempont, de fiatkedvelő számára mégiscsak egy lenyelésre váró béka. Összességében teljesen ízlés kérdése a döntés, legyen az formai vagy vezetéstechnikai preferencia, mert a két autó hasonló színvonalat képvisel eltérő filozófiával. Ezt a kérdést két ember nem tudja könnyebben eldönteni, mint egy...