Na jó, kedves féltékeny gárdisták, küldök maguknak is levelet.

"Tatjana levele Anyeginnek:

Én írok levelet magának -
Kell több? Nem mond ez eleget?
Méltán tarthatja hát jogának,
Hogy most megvessen engemet.
De ha sorsom panasz-szavának
Szívében egy csepp hely marad,
Nem fordul el, visszhangot ad.
Hallgattam eddig, szólni féltem,
És higgye el, hogy szégyenem
Nem tudta volna meg sosem,
Amíg titokban azt reméltem,
Hogy lesz falunkban alkalom,
S hetenként egyszer láthatom;
Csak hogy halljam szavát, bevallom,
Szóljak magához, s azután
Mind egyre gondoljak csupán,
Éjjel-nappal, míg újra hallom.
Mondják, untatja kis falunk,
A társaságokat kerüli,
Mi csillogtatni nem tudunk,
De úgy tudtunk jöttén örülni."

azért csak szerényen jegyzem meg, hogy a levelet úgy írtam, hogy közben D-209 eftársra gondoltam, aki minap járt Egerben.

Sipánka etnöt kérjük visszaszolgáltatni a Pártközpontba!!