1./A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása Magyarországról.
2./ A Szovjetunió kárpótlása a hátrahagyott épületekért és javakért.
3./Barátságos politikai és gazdasági viszony kiépítése Szovjetunió és
Magyarország között.
4./Mindennemű szovjetellenes tevékenység megakadályozása.
5./A határok kölcsönös megnyitása Szovjetunió és Magyarország között.
6./ A volt kommunista párttagok minden büntetés alól való mentesítése.
7./ A volt kommunisták titkosszolgálat, határőrség és rendőrség megvédése az esetleges megtorlástól.
8./ A volt kommunisták más pártokban való indítása a választásokon.
9./ Az államvagyon átmentése a volt kommunisták kezébe.
10./ Az igazságszolgáltatás megtartása a volt kommunisták kezében.
11./ Minden zsidó ellenes megnyilatkozás, megmozdulás és szervezkedés megtorlása.
12./ A jobboldali, vagy szélsőjobboldali pártok indulásának és szervezkedésének megakadályozása.
13./ Állandó hangoztatása annak, hogy a magyar határok véglegesek és azokon nem lehet változtatni.
14./ Az új magyar kormány nem tarthat kapcsolatot jobboldali emigrációs személyekkel, szervezetekkel és csoportokkal.
15./ Románok, Jugoszlávok és szlovákok felé csak barátságos nyilatkozatok láthatnak napvilágot.
16./ Az 1956-os eseményeket mint a kommunizmus megjavítását célzó mozgalmat kell beállítani és csak azokat szabad szóhoz
juttatni, akik ezt így értelmezik.
17./ A magyar hadsereget egyharmadára kell csökkenteni.
18./ A Szovjetunió az átmentett kommunistákon keresztül megtartja politikai befolyását Magyarországon, az Egyesült Államok
viszont megerősítheti gazdasági befolyását a magyaréletben.
19./ Magyarország teljes garanciát ad a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi, kulturális, politikai és gazdasági jogainak
gyakorlására.
20./ Magyarország teljesen kártalanítja a magyar zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett veszteségeiért.

A találkozó résztvevői:
Antal József
Horn Gyula
Pető Iván
Paskai László
Göncz Árpád
Zoltai Gusztáv
Boross Péter
-----------------------------------------------
-----------------------------------------------------
http://www.mkogy.hu/naplo/182/1820080.htm
Országgyűlés
182. ülésnap [1996.05.30.]
...
Nem vehető komolyan az ellenérv, hogy a parlamentáris berendezkedés sérti a lakosság általi választást, amely úgymond, túlhatalmat
biztosít az elnöknek. Akkor mi lehet az indítéka, hogy a demokráciák, parlamentáris berendezkedési köztársaságok túlnyomó
részében a lakosság közvetlenül választja a köztársasági elnököt. Nem véletlenül emlegetjük közjogi állapotainkat illetően a
demokratizmust, legfeljebb most már nem biggyesztjük elé a népi fogalmat, mert ez csak afféle demokrácia. Ugyan ki állíthatja, hogy
sok különbség volt Dobi István elnökké választása, illetve a mostani elnök kijelölése a fordulat után a rózsadombipaktummal, majd a
kikiáltással néhány parlamenti párt által. (sic!)
....