Nem pontosan erre gondoltam. Inkább arra, hogy az akna bármikor felrobbanhat. Az aknarobbanás következményeit pedig valahogy el kell viselni, amennyiben elviselhető vagy túlélhető. Szerintem a Jk az elviselés regénye, a gyötrelemé és a felszabadultságé. Nem szeretem ezt a szót, de a legfontosabb "üzenete" mégis: a szembenézés a múlttal. Az agyonhínározott, szövevényes múlttal. Ebből a szempontból meghatározó, irányadó. Nevezetesen: őszintének kell lenni.