"Azzal, hogy Pokorni Zoltán nem hagyta magát megzsarolni, hanem feláldozta politikai karrierjét, homokszem került a Medgyessy-ügy elkenésén munkálkodó baloldali gépezetbe. E lépés és az államfő hétfői nyilatkozata után nem lehet már arról beszélni, hogy nincs ügy, foglalkozzunk a „jövővel”. Hiszen éppen azt bizonyítja Pákozdi János története, hogy az egykori elnyomók, a diktatúra erőszakszervezeteinek működtetői ma sem eresztik megalázott áldozataikat. Talán ez az eset lesz az, amely után a társadalom többsége megérti, hogy mi a különbség a kiszolgáltatott helyzetében besúgásra kényszerített ügynök, valamint a diktatúra ördögi gépezetének működtetője, a jelentések megrendelője és olvasója között. Talán egyre többen felteszik a kérdést: miért csak Pákozdi János bűnhődik, miért rázhatják le magukról a felelősséget egy vállrándítással az igazi bűnösök? Miért manipulálhat mindmáig a múlt lezárásáról papoló utódpárt a nagy belügyi iratmegsemmisítés idején kimazsolázott dokumentumokkal?
Nem vagyok álszent: csak azért, mert D–209 lemondását követeli, nem szegődtem a lapunkat olykor kriptohungaristának nevező Tamás Gáspár Miklós hívéül. Mégis egyetértve kell idéznem legutóbbi nyilatkozatát, amely szerint nem azért történt a rendszerváltás, hogy ne legyen éles választóvonal a bukott diktatúra és az új demokrácia között. E választóvonal eltüntetéséért azonban nem csupán azt a baloldalt terheli a felelősség, amely vezetői között tizenkét évvel az első szabad választás után is csak egy titkosrendőrt, egy pufajkást, egy cenzort és egy pártvonalon karriert befutó, közepes tehetségű külügyért tud felmutatni, hanem az előző rendszer bűneinek tisztára mosásában komoly „érdemeket” szerző „liberális” értelmiséget is. A Pokorni Zoltán lemondását mérhetetlen cinizmussal kommentáló D–209 ennél is tovább megy, amikor elképesztő kémsztorijával a választóvonal másik oldalára próbálja áthelyezni magát. Hiába teszi: amíg a Kádár-rezsim legfelsőbb vezetésében kompromittálódott politikusaitól nem szabadul meg a jobb sorsra érdemes magyarországi baloldal, addig nem lesz megbékélés, addig marad a társadalmat kettészakító mély árok."
MN.