Uraim! A kezdő írókat az a lökés tartja életben, amit a kiadó fizetésnapon irányukba egy vizszintes vektorálissal elhelyez: "Arra a pénztár", s aztán "Arra a kijárat, befelé nem nyílik! felkiáltással.

Én ha sznob lennék, csak bőrkötésest vásárolnék, a kezdő írók pedig csak akkor látnak bőrkötést, ha valaki letolja a nadrágját előttük. Önök hogy állnak a bőrkötéshez? És most itt a könyvekre gondolnék, vitéz cicanevű, izzadós férfiú megszólalását is a témának ebben a szegletében várva: maradok tisztelettel: Ketchi-kan.

Ps. Nekem ragad az ujjam a bőrkötéshez. Van ez így... Önöknek?