Ha elektródák vannak az elektrét 2 oldalán, akkor persze hasonlít egy kondenzátorra. E kondenzátornak az elektródái között feszültség lesz mérhető, ezért töltöttnek tűnik, noha szabad töltések alap esetben nincsenek rajta, hiszen a feszültséget az elektrét elektromos dipóltere kelti.
Ha ezután egy dróttal összekötjük az elektródákat, akkor áram indul meg és a feszültség lecsökken, vagyis úgy tűnik, mintha a kondenzátor kisült volna. Valójában persze éppen most töltődött fel szabad töltésekkel a két fegyverzet, mégpedig annyi szabad töltéssel, hogy az általa keltett elektromos tér és az elektrét dipóltere kifelé semlegesítsék egymást.
Azt is mondhatjuk tehát, hogy amíg a közönséges kondenzátor esetében a töltéssel való töltöttség és az elektródák közötti feszültségkülönbség együtt járnak, addig az elektrétből csinált kondenzátornál a feszültség kisütése pont hogy töltésfelhalmozódással jár az elektródákon.

Ha most magára hagyunk egy feszültségi szempontból kisütött elektrétes kondenzátort, annak állapota semleges lesz, így nem várható semmi különös az idő függvényében. (Az elektrét dipóltere, valamint a feltöltött fegyverzetek dipóltere kompenzálják egymást.)