Sporttárs:
"Én készséggel elhiszem, hogy vannak saját nótáitok, hiszen nagyon régi szurkolótábor a tiétek. Idén sok Olaj-meccsen voltam hivatásból, és hallottam is néhányat, de ezek közül egyetlen egy sem irányult a csapat buzdítására."

-"Favilla, fakanál, fatányér
meghalok a, meghalok az Olajért
ha meghalok, majd eltemetnek,
oda is csak olaj szurkolók jöhetnek...."

-"Utcára nyílik a kocsma ajtó
kihallatszik belőle, a Hajrá OLAJ!..."

-"Lobogj, te lángoló, Olajos zászló,
repülj az NB I.-en át
vezess a harcra, a diadalra,
vezesd az Olaj táborát..."

A felelgetős:
-"Nyitva van a pálya, nyitva van a pálya,
az Olaj játszik rajta, Olaj játszik rajta
a Paksot felfalja, a Paksot felfalja
az Olaj de jó, az Olaj de jó
ránk vár a bajnokság, ránk vár a bajnokság
Hajrá Olajbányász, Hajrá Olajbányász..."

-Micimackó átirat (hosszú, ráadásul nem is túl fantáziadús, így hát eltekintek az idézésétől).

...hát, hirtelenjében ennyi jut eszembe. Ezek némelyikét mostanában csak körmendi verzióban hallottam, azt már nem lehet kibogozni, hogy melyik tábor találta ki - lehet, hogy egy harmadik: mondjuk a ZTE szurkolók énekelték anno először, de ez nem is fontos.
Az, hogy a paksiaknak nincs saját nótájuk, csak egy állapot. Ha eléggé kreatívak akkor könnyedén ki tudnak találni valami elmés versikét, szerintem képesek rá (fiúk, ne adjátok fel, menni fog :-))...

Végezetül az "Ez Szolnok" története.
Asszem, a 93-as bajnokságban játszottunk döntőt a BP. Honvéddal. Akkor született Budapesten, eredetileg "Ez Budapest" hangzott el tőlünk, a pesti szurkolók pocskondiázására válaszul. Azután persze visszakaptuk tőlük (is), amikor mi voltunk antikultúráltak. Mostanában akkor szokott Szolnoki részről felhangzani, ha az egész csarnok felállva szurkol és tapsol.

...hát ennyi voltam, remélem nem untattam senkit!