Vörös Csepel
1. Még, még, még és még!
A burzsujnak sosem elég.
Láss, láss, láss, már láss,
Sorsod az elpusztulás!
Egy {...} ország majd' éhengebed,
A éhség, a szenny marja fel testedet,
Éhhalálra ítél ez a rend.
{...} statáriumot,
És tapsolnak hozzá a rongy árulók,
{...}

R. Vörös Csepel, zúgjon a hangod,
Váci út felelj neki!
Dunántúl, Alföld együtt a harcban
Jelszavad megrengeti, rengeti.
Nem fogunk pusztulni éhen,
Nem turünk csendben tovább.
Vörös Csepel, vezesd a harcot,
Kenyeret, munkát!

2. Tudd, tudd, tudd, hát tudd,
Gyújtják az új háborút.
Te, te, nem csak te
Kézhez a fegyveredet.
A szovjetek ellen ha {...}
Hát küldd a pokolba a tisztjeidet,
Fordítsd rájuk a puska csövét!
Hogy vesszen, hogy vesszen a burzsoá rend,
Ez a láng, ez a harc új uralmat teremt,
Dolgozók hatalmát, szovjetet.

R.