Kedves alfredoo!

Mielőtt még elájulnál tőlük és hőst csinálsz a kollaboránsokból:

Sikerült Magyarországot a pénzügyi csőd szélére állítaniuk, mielőtt átadták a hatalmukat (persze közben spontán kiprivatizálták maguknak a nemzeti vagyon negyedét, tulajdonképpeni ellenzőrzés nélkül). Persze a hatalomátadás sem maguktól történt, hanem a szovjet gazdaság csődjének köszönhetik. Nem sok közük volt hozzá (a csődhöz annál inkább).

Sikerült mindenfajta szükséges gazdasági struktúraváltást elkerülni, nehogy versenyképes legyen az iparunk. Meg megmaradjon a kapun belüli munkanélküliség. Az erre felvett kölcsönöket inkább feléltük, nehogy 6 helyett 3%-os legyen a GDP növekedés, mert ilyen nem fordulhat elő az épülő szocializmusban. Viszont továbbra is haza lehetett vinni a gyárból a fúrógépet, ha otthon kellett, vagy még nem volt. Meg persze volt eocén program is. Mi képesek voltunk falvakból többtízezres bányászvárosokat csinálni (mezőgazdasági munkásokból), még akkor is ha a bányászat nem volt rentábilis, olcsóbb lett volna Lengyelországból szenet behozni. De nálunk a munka a szocialista becsület dolga volt.

Sikerült a tízből egy millió alkoholistát összehozni az országban, a világon legnagyobb öngyilkossági rátával. Cenzúrázott véleményekkel, karcos égetett szesszel és Munkás cigarettával. Elvtársi egyházakkal, ideológiailag nevelt pionírifjúsággal. Morálisan megtört, frusztrált emberekkel. Mert kaptak ám panellakást meg olcsó sört (mert megérte a vizezett bort a csehekhez exportálni sörért cserébe, mert a magyar borászat sose volt ám világhírű, á nem!), no meg évek múlva egy trabantot. Értelmetlen munkával, érvényesülés és szakértelem nélkül, pártbizottsági határozatra, párttitkári utasításra, de a közéletbe való minimális beleszólás tiltásával. Hiánygazdasággal, pult alatti kubai naranccsal, banánnal. Selejtes háztartási gépekkel. Maradt az ital és Hofi. És a magyarul beszélni sem tudó helytartó, a nem létező lekiismeretén száradó politikai kivégzésekkel, börtönben szenvedőkkel, megkínzottakkal, gyászolni akaró anyákkal feleségekkel kardlappal a hátukban, menekülve a temetőkből. Meg május egy a szemerkélő csernobiltól sugárzó esővel, jó sok ránkrohadt salátával, amit a katonáink vidáman meg is ettek - mert mást nem kaptak.

Sikerült beteríteni az országot szeméttel. Mivel minden szemétben úszott, szépen elszoktak az emberek a környezet védelmétől. Persze példaként beállított iparban sem számított ez, lehetett tisztítatlan szennyvizet a vizekbe engedni, hulladékégetőt építeni a lakosság megérdezése nélkül, vegyipart telepíteni megoldatlan hulladékfeldolgozással. Máig tartó világrekordnyi rákos beteggel. Mert fentről monták, tehát úgy volt helyes. Meg persze értelmetlenül (mert véletlenül sem lett volna rentábilis) tavat csinálni Komáromtól Visegrádig a Dunán, 4 m-es falak közé zárva a folyót, természetesen a lakosság és az érintett települések megkérdezése nélkül. A népnek azbeszt, kohósalak, cink - lehet belőle építkezni, mert más nincs a selejtes ablakkereten kívül a tüzépen.

Sikerült közben kigurultatni a dollárokat Moszkvába, a világforradalom támogatására, meg ingyen a moszkvai olimpia teljes hangtechnikáját, mert nekünk az is belefér, futja rá.

Sikerült kirakatországot csinálni, a legvidámabb barakakot. Hogy a nagy testvér tudjon kereskedni a világgal, az emberarcú szocializmus égisze alatt, gyakran a mi kárunkra (minőségi magyar almát a legcélszerűbb olcsón eladva a szovjeteken keresztül Németországba exportálni, mert így legalább nem nálunk marad a haszon). Persze háborús jóvátételt a nyolcvanas évek végén is fizettünk még a világbéke őrzőjének (Ganz vonatok), mert azt nem mi tartottuk nyilván, hanem ők. De hogy nehogy lekiismeretfurdalásunk legyen a csőcselék mocskos ellenforradalomi zavargásának felszámolása miatt, besegítettünk a csehszlovák nép szocializmusépítésébe is katonalilag.

Sikerült beidomítani az országot, hiszen itt mindenki kishitű, a történelmünk fasiszta és klerikális, tehát megvetendő. Bűnös nemzet vagyunk, Hitler leghűségesebb csatlósa. Sőt, jobb ha nem is beszélünk róla, mert nem illik. Meg nem is szabad, mert mindenkiről vannak feljegyzések, ha máshonnan nem a szomszédban lakó háromperhármastól. Mert az mindig a szomszédben lakik. A határon túl rekedtek persze románok, szlovákok, szovjetek, szerbek, a jó szomszédi kapcsolatok jegyében. Minél kevesebb elmaradott román falu van (mostmár a helyén gyár) és minél több tízemeletes ház falunyi lakossággal, annál jobban épül a szocializmus és annál nagyobbat lehet a baráti állam vezetőjének szájára nyelvvel csókolni. Mert mi a békét őzizzük. Szovjet atomrakétákkal az országban, katonai felvonulási területként, megannyi szovjet lőtérrel (pl. a teljesen felesleges, kietlen Hortobágy).

Sorolhatnám a végtelenségig, de beleuntam.

Mi voltunk a legjobb helyzetben, hiszen Bulgária és Moldova messze rosszabbul járt. (És Ausztria?)

Ha mindezzel meg tudsz békülni, tapsolj Medgyessynek.