Kedves hosszúnevü Béla Vazul !

Engedtessék meg nekem a következő megjegyzés.

Jóformán minden évben, rövidebb, hoszabb ideig voltam az ominózus napon a Vörösmarty téren, jártam a sátrakat, kiadókat, sorba álltam, beszélgettem, dedikáltattam amit lehetett. Ne vedd szerénytelenségnek, ha azt mondom, ismerem az ottani hangulatot, a közönséget. Az idén nem voltam. Azonban a sok éves tapasztalatom szerint, nyugodtan állíthatom, csürhének nevezhető közönséget nem tapasztaltam. Sőt, kifejezetten inteligens, kultúrált volt a közönség. Nagyon meg lennék lepve, ha ezen a téren idén gyökeres változás következett volna be. Nem emlékszem arra, hogy valahonnan publikussá vált volna, hogy Medgyessy kimegy a Vörösmarty térre, ebben az esetben feltételzhető lenne, hogy olyanok is kimentek, akiket nem a könyvek szeretete vonzott oda.

Csürhe azok a szerencsétlen, rosszul öltözött idősődő urak és hölgyek, akik magyar zászlókat lengetve állnak a Püski kiadó előtt. Csürhe, mert nincs jó szaga, nem tájékozott, és mert kontroll nélkül teret enged az érzelmeinek. és csürhe azért, mert elbaszta könyhetet (ami egyébként egy jó kis happening) .
Ez minden? Ettől csürhe? - na ne tessék ilyet mondani.

Nos, ez a minősítés pontosan annyira megalapozatlan, mint a "fasiszta" jelző. És ezek a jelzők pontosan annyira irritálják a jobboldalt, ahogy a baloldalt az, hogy ilyen események megtörténnek. A kifütyülés viszont a nemtetszés kifejezése. Nem túságosan kultúrált, de nem is lehet elítélni. A mormogás joga alapján kifejezett elégedetlenség. Amikor Antallt kifütyülték, nem emlékszem, hogy valaki jelzővel ellátott csürhét emlegetett volna.