Igy értettem én is.

Nem inkább a mozgás teszi mulandóvá a művet?

A nézöponttól függ, ha a müvészet szempontjából nézzük, vagyis ha az életet müvészetnek fogjuk fel, akkor nem.

De az már egyáltalán nem mindegy, hogy abból az elpusztított fából gitárt vagy lándzsát készít az ember.

Miért ne lenne mindegy?
Egy gitádal éppúgy kifejezi a világ és az előadó közti kapcsolatot mint a kard.Gondolj a performanszelőadókra.

Az a tény, hogy a kard által fizikailag is hatással vagyok valakire (vagyis egészen közvetlenül), teljesen mindegy NEKEM. Hogy neki nem, az az ő dolga, engem a legkisebb mértékben nem zavar.