Az én kisebbikemnek is volt affektív apnoe-ja!
Kb. félévesen volt az első "rohama", ami nálunk úgy nézett ki, hogy szintén nagy sírás volt, majd nagyon hirtelen szakadt abba, mire berohantam, már kezdte magát hátrafeszíteni, kiakadtak a szemei, és kezdett lilulni. Ráztam kiabáltam, szorítottam, majd nagyon elerynedt, és utánna nagyon lassan elkezdett újra lélegezni, de még vagy 10-15 percig szürke volt, és látszott, kiesett neki az a néhány perc. Semmi letérőt nem tapsztalt nála, sem kardiológus (egyébként szívbeteg, de ez nincs azzal összefüggésben), sem körzeti. Annyit mondtak, hogy az aff. apnoe, és egyszerűen "feltuningolja" magát, ill. egy hirtelen ijedtség (ez esetben a tesó odadobott egy autót) váltja ki. Később odáig fajult, hogy akkor is "kiakadt", mikor akarata ellenére letettem az ágyába, ill. oltásnál. 1 éves kora után ritkult, később már csak órási esésnél volt ilyen rohama, mostmár hónapok óta nem, valószínű kinőtte. Nálunk is felmerül az epilepszia gyanúja, és a Heim Pál egyik vezető főorvosát (talán valami Piroska) ajánlották, de már okafogyottá vált.
Azért a fenit tünetek picit mások, mint a te babádnál, de lehet, hogy a korkülönbség teszi.

Üdv,
Gabeszka