Várszegi nélkül nem volna MTK, mint ahogy valószínűleg Fradi sem, ahogy nem lenne Kispest a hogyishíjják nélkül és Vasas se a Gyalog-banda nélkül (más kérdés, hogy mennyivel jobb az, ami van). Zalaegerszegre is valami titokzatos hős hozott sok-sok tízmilliót, ha nem százat, nélküle még mindig ott kocsárdiznának a tabella alján valahol.
Minden csapat az ilyen gyanús üzletemberekből él, minthogy normális üzletembereket nem érdekli a magyar foci - marad az alvilág.
Ami feltűnő szerintem a magyar meccseken, az nem a színvonal, illetve nem első sorban a színvonal. Vannak nulla futball kultúrájú helyek, ahol mégis izgalmas, jó meccseket játszanak, mert a játékosok kihajtják a belüket és igazi harc van a pályán. Nálunk az a borzalmas, hogy semmi hajtás nincs. Pedig a magyar szurkolók most már olyan kevéssel is beérnék! Ha azt látnák, hogy a játékos töri magát, szerintem rövid időn belül meg lehetne duplázni a nézőszámokat. Ha igyekszik a delikvens, a bénázást is sokkal könnyebben megbocsátja a drukker. De nem. A magyar futballista szarik az egészre.
Ez a magyar foci nagy rejtélye: miért nem lehet rávenni a játékosokat arra, hogy fussanak? Aki tudja a választ, kérem írja meg.