'N. Hodza:

Az ígéret szépszó

Szibériai száműzetése idején egyszer meglátogatta Lenint egy száműzött társa szomszéd faluból.Lepesinszkijnek hívták.
-Nem sakkoznánk, Vlagyimir Iljics?-kérdezte.
-Szíves-örömest-felelte Lenin.-De, jó, hogy gondolt arra, hogy sakkot hozzon, az enyém Pétervárott maradt.
Lepesinszkij összecsapta a kezét.
-Én is otthagytam az enyémet.Hát ez nagy baj!Itt aztán semmi pénzért nem vehetünk sakkot.
-Sose bánkódjék-vígasztalta meg Lenin-,majd elküldik az enyémet a rokonaim.Már írtam is érte.Így hát készüljön fel rá, hogy újévkor sakkozunk.Megígérem magának.
Lepesinszkij egyszerre felvidult.
-Ha MAGA ígéri, úgyis lesz!
Aztán visszament a falujába.
Eltelt egy hónap, eltelt kettő-még mindig nem érkezett meg a csomag.Talán elkallódott az úton.Újévig csupán pár nap maradt hátra.Most mitévő legyen?Honnan vegyen sakkot?OLYAN MÉG NEM TÖRTÉNT, HOGY VLAGYIMIR ILJICS NE TARTOTTA VOLNA MEG AZ ÍGÉRETÉT!!!
Beköszöntött az új esztendő.Lenin elment Lepesinszkijhez.Alighogy a szobába lépett, s üdvözölték egymást, Lepesinszkij azon nyomban megkérdezte:
-Magával hozta persze a sakkot is?Nagyszerű!Fogjunk hozzá mindjárt!
-Képzelje el-mondta Lenin-,milyen gyalázatos dolog!A mai napig sem érkezett meg a csomag!
Lepesinszkij bánatosan felsóhajtott.
Ekkor Vlagyimir Iljics kis táskájából elővett egy sakktáblát, aztán meg a sakkfigurákat.Nem is akármilyeneket.Öröm volt nézni, milyen szépek!
Lepesinszkij nem akart hinni a szemének.
-Honnan szerezte?-kérdezte Lenintől.-Nagyszerűek!
-Tetszik?Igazán?-kérdezte Vlagyimir Iljics.
-De még mennyire!Hol lakik az a mester, aki készítette?
-Ne keresse messze-válaszolta Lenin-, a mester maga előtt áll.Magam faragtam fakéregből.
Lepesinszkijnek az ámulattól elakadt a szava.Végül is megkérdezte:
-De ki tanította magát erre?
-Egy közmondás-nevette el magát Lenin.
-Hogyhogy egy közmondás?Milyen közmondás?
-Van egy közmondás-felelte Lenin-,amelyik így szól:
"Az ígéret szépszó, ha megtartod, úgy jó!"Most pedig sakktáblákra a figurákkal-lássunk munkához!Kezdődjék a sakkcsata!"

Elvtársi üdvözlettel:
Zu Hans tovaris