Sajnos ezt is vissza kell vonnom.

A cucc eleje rendben van, de ahogy eljutottam a harmadáig, rájöttem, hogy unalmas, erőltetett.

Sőt: melodráma.

A mű szempontjából - őszintén megvallva - nem érdekelnek a szerző megfontolásai. Engem a mű érdekel. Ehhez képest engem mint olvasót megterhel a szempontjaiból, nem tudja eldönteni, én-regényt ír vagy regényt vagy non-fictiont.

Valahogy az az érzésem, ez az egész nem hiteles.

Valahogy az az érzésem, hogy elő kellene venni Kenedi J. Állambiztonsági Olvasókönyvét, és nekilátni egy kis stíluselemzésnek - ez alapján.

Ps.: Persze megengedem: nem minden regény jó első olvasatra. Számtalanszor jártam már így, a dolog csak másodszorra jött össze. A kérdés: érdemes lesz-e másodszor is nekilátni az olvasásnak. Most per pillanat a szöveg olyan, mintha egy jobb minőségű topicot olvasnék a Tasztalon. No, nem a Tasztalt akarom fikázni - mert elvileg ott gyorsan kell cselekedni, ez az E. P. pedig legalább két évet tökölődött ezzel (vagy ahogy ő írná: evvel). Evvel a könyvvel, hö.