Az első világháború színtiszta gyarmatmegtartó-újraelosztó húsdaráló háború volt, a tömegek által "fogyaszthatóvá" tétele érdekében nyakonöntve jokora adag felszított nacionalizmussal (mely utóbbi a soknemzetiségű országokra aztán alaposan visszaütött).
Meggyőződésem, hogy az ez ellen való tiltakozás előtte is, és alatta is éppenhogy igaz hazafiság volt - Magyarországon.
Egyetertek.
Hagy kérdezzem meg Tőled, a "szereti a hatalmat", az nálad pozitív vagy negatív kicsengésű ?
Az a politikus, aki nem "szereti" a hatalmat az nem lehet se jó, se sikeres politikus szvsz. Hatalom nélkül nem lehet semmiféle ideát, elképzelést végrehajtani - az államhatalom szférájában vagy éppen annak ellenzékében. Egyetértesz azzal, hogy ha a szeretet a hatalom mint cél és nem mint eszköz felé irányul, akkor negatív ?
Bismarck azt allitotta, hogy Karolyi a hatalmat celnek tekintette. Termeszetesen minden politikus eszkoze a hatalom.
Bismarck Karolyit hibaztatta, mert nem tett meg mindent a teruleti vesztesegek elkerulese erdekeben. Hozzaszolasom lenyege az a kerdes volt, hogy eltekintva attol, hogy Karolyi hatalommanias volt (Bismarck szerint), azert cselekedett-e ugy ahogy tette, mert hazaarulo volt, vagy mert rosszul merte fel a helyzetet.
Szerintem eleg sok adatot hozott fel Bismarck arra, hogy Karolyi ellehetetlenitette a tamado kisantanttal szembeni fegyveres ellenallast, pedig az nem volt remenytelen. Kerdes volt, hogy ez azert volt, mert (1) nem ertett a dologhoz vagy (2) hazaarulo volt. Egy lehetoseg, amit kihagytam, hogy pacifizmusa elvakitotta. Bismarck erre irta, hogy haborus korulmenyek kozott nem a pacifizmus a celravezeto, es ezert Karolyi nem volt megfelelo ember az orszag iranyitasara. Eddig nekem is OK (ha mar kitort a haboru, nem lehet egyszeruen csak kiszallni, mert kozben meg jon az ellenseg), de o meg ennel is tovabb megy es hazaarulonak is tekinti. Ezzel nem ertek egyet.
A topiktol azert tertunk el, mert Bismarck belekeverte a zsidok es kommunistak/baloldaliak kozti osszefuggeseket. Ezeket taglaltuk, Vazsony Vilmos es Linder Bela (Karolyi hadugyminisztere) kapcsan, valamint Kun Bela es tarsai eseteben.
Az en allaspontom az, hogy ezen szemelyek zsido mivolta egy dolog, es nem hozhato osszefuggesbe vitathato politikai szereplesukkel. Persze a zsidok ekkortajt nem a nemesi konzervativ politikai iranyvonalat erositettek, hanem vagy a polgarosodas eroit, vagy pedig a kommunistakat (sokan pedig tavolmaradtak a politikatol). Ennek tortenelmi okai vannak, amiket lentebb vazoltam (zsidok kiszoritasa a kezmuves cehekbol stb. minek kovetkezteben a penzugyi elet/kereskedelem/sajto volt szamukra a karrier utja stb., es termeszetesen adodott a feudalis strukturakat konzervalni akaro erokkel valo szembenallas). Tovabba Bismarck allaspontjaban egy adag rejtett antiszemitizmust is felfedezni veltem, amit ugyancsak felhoztam.
Hu, ez hosszu volt. Tovabbi info kedveert olvasd el parbeszedunket Bismarck-kal.