Csak nagyon röviden, mert nincs kedvem ehhez a beszélgetéshez.
Algoritmusleíró nyelv: nem egy nyelv, algoritmusleíró eszköz, mint a folyamatábra.
Pl.
...
i:=1
Ciklus amíg i<=n és nem T(i)
i:=i+1
ciklus vége
Van:=(i<=n)
Ha van, akkor sorszám:=i
...
Tulajdonképpen ezt akarjuk tanítani. A Pascal már csak a kódoláshoz kell, hogy a gyerek ellenőrizhesse az algoritmusa helyességét és lássa azeredményét. És azért nem C++ pl., mert ezekhez az egyszerű problémákhoz semmivel sem jobb, mint a Pascal, másrészt nincs is más fejlesztői környezet a gépeken, mint a DOS-os Turbo Pascal 7.0 (nem vagyok rendszergazda), harmadrészt pedig még most is a Pascalt tanítják az ELTÉ-n a számtech tanároknak a kétéves levelezős szakon (matektanári végzettségűeknek).
És egyetértek az ELTE tanáraival, akik úgy gondolják, hogy a gimnáziumokban nem a C++ nyelvet kell megtanítani, hanem olyan programozási alapismereteket, melyek évtizedek alatt sem avulnak el.
Egy Neumann-elvű nyelvet, pl. a Pascalt, egy automataelvű nyelvet, mint a Logo teknőcgrafikája, egy funkcionális nyelvet, mint a Logo függvényes része és egy logikai nyelvet, mint a prolog. És nem a mai használati értékük miatt, hanem a programozási nyelvek alaptípusainak megismerése céljából.
Mindezek alapot adhatnak ahhoz, hogy az egyetemen megtanuljon egy mai modern nyelvet, amit utána használni fog a munkájában. De a gimnáziumi fizikát sem a kvantummechanikával kell kezdeni, hanem Newton törvényeivel, mégha te azokat, és az azzal foglalkozó tanárokat gúnyos nagyképűséggel lekezeled is. De nem sértődöm meg emiatt, csak legyinteni szoktam: "No megint kioktatott egy tudálékos nagyokos!"
Szykla