Nem tudom. Zavarban vagyok. Nagyapámról, akit nem ismertem, azt hallottam gyerekkoromban, hogy polgári, liberális gondolkodású volt. Ismertem valakit a 70-es években, aki úgy határozta meg magát, hogy ő polgár. Máraira és még valakire hivatkozott, de az ő neve nem jut eszembe.

Aztán azt hallottam, hogy polgári filozófia. Ez a nem marxistát jelentette. Majd megtudtam, hogy a polgárosodás nem más, mint a civilizáció magyarra fordítása, angolvécé és kövezett utak. Azt is hallottam, hogy van nemzeti, és van polgári. Előbbi keresztény, utóbbi zsidó, vagy az volt, csak már kikeresztelkedett. Vö. polgári radikalizmus.

Kb öt éve hallom a fidesztől a polgárit. Nem tudom megszokni. Olyan ez, mint a harmadik köztársaság. Biztos van értelme, csak én nem értem.

Mostanában kezd derengeni. Ez olyan vagyonára, szerzeményeire büszke, rátarti embert jelenthet. A Tulajdon hívőit. Akiknek van. Van házuk, van családjuk, van hitük, tudjuk mi mindenük van. (Hat dolog, megadott sorrendben: ld. OV). Ez is egy világnézet. Van motivációs ereje, az biztos. Még értékei is vannak, vagy lehetnek. Afféle szerző világnézet. Akvizitív társadalom, akvizitív ember.

Csak nekem ez nem hasonlít semmire, amit magaménak tudok. Egyetlen vallás sem ezt tanítja. (Talán a kálvinizmus az egyetlen kivételével, de ezzel nem akarok senkit megbántani, jó lenne, ha megcáfolnátok.)

De mégis, lehet, hogy ez jön. Polgári világ, polgári társadalom, polgári értékrend. Legfeljebb majd forog kicsit a gyomrunk tőle. De azt mondják, a kapitalizmus győzedelmeskedett. Vagy tévednék?