Visszautalnék erre a régi hozzászólásra. W1 munka, plusz a vasban tárolódó E1 mágneses energia összesen lehet-e elméletileg nagyobb, mint a mágnes felmágnesezésére felhasznált E0 energia? S?t tovább egyszer?sítek, ne vegyük be a képbe W1-et, csak nézzük E0 és E1 viszonyát egy leegyszer?sített elrendezésben: csinálok lágyvasból egy jókora gy?r?t (mondjuk 100 cm kerület?, 1 cm2 keresztmetszetttel) 1 cm légréssel. Ebbe az 1 cm3 térfogatú légrésbe behelyezek jó illeszkedéssel ugyanakkora felmágnesezetlen keményferritet. (A lágyvas és a keményferrit m?ködési határfrekvenciája közt kb. egy nagyságrend külömbség van, ez majd lényeges lehet.)Tekerek a keményferrit köré néhány menet rézdrótot, majd egy rövid, néhány 10 usec hosszú áramimpulzussal felmágnesezem. Ilyen rövid impulzust a lágyvas gy?r? szinte észre sem vesz, a keményferrit felmágnesezése szempontjából a lágyvas mint ha ott sem lenne. Tehát E0 energia felhasználásával felmágnesezem a keményferrit betétet, ezután a betét sokkal lassabb ütemben felmágnesezi a gy?r? alakú lágymágnes mágneskört, és abban kialakul E1 tárolt mágneses energia. Mivel azonban a lágyvas gy?r? térfogata 99-szer nagyobb a ferrit mágnesénél, látszólag akár két nagyságrenddel (úgy sacc per kb) nagyobb energia is tárolódhat benne, mint ami a ferritben, illetve ami a ferrit felmágnesezéséhez kellett. Ha így állna a dolog, nem kellene mást tenni, csak a ferrit betétet impulzusokkal oda-vissza billegtetni, két impulzus közt megvárni amíg a gy?r? átmágnesez?dik, egy tekerccsel pedig levenni err?l a torroidról az ingyen plusz energiát, aminek kis részével a kis ferrit mágnes polarizálgatása elvégezhet?. Nna! Hát ilyen egyszer?.... :-)
Csak megjegyzem, hogy a polarizált kondi 2 év után is prímán m?ködik!