Iskolák és csapat .

Talán megengedi a T.asztaltársaság, hogy olyan is belekotyogjon ki csapattól állt a katedrára.

" blue :
Az iskolak nem kerdezik meg a csapatokat arrol, hogy a vegzett tisztek-tiszthelyettesek hogyan valltak be, miben voltak erosek, gyengek. Milyen kepzes kellene meg es melyek az ami nem. "

trabsport :

Az iskolák megkérdezik.
a válasz iskola és MH, HM szinten is ismert.
Az estek 99%-ban azt a választ kaptuk, hogy nem mérnököket kérnek a csapatok hanem tiszteket.
Magyarul.
Nem főiskolát végzettekre van szükségük, hanem az adott szakmát jól ismerő, érettségizett szakmunkásokra. ( pl.: tűzér szakmunkás)
Ezt Deák parancsnok úr ki is mondta.
Amikor a Magyar Tudományos Akadémia Akreditációs Bizottsága ( ők jogosítanak iskolát, a megfelelő feltételek megléte esetén főiskolává vagy egyetemmé) meglátta, hogy mit akar az MH, akkor a professzorok azt mondták :
.."....Katona urak !
Ilyet, amit Önök akarnak csinálni, lehet tenni. Az ilyen neve viszont NEM főiskola hanem tisztiiskola... Van ilyen a vasútnál = vasúti tisztképző intézeten belül és másutt is. Gondolják át, mit akarnak ! ."
( szó szerint, mert ott voltam.)

Nyugaton :
Fordítva van.
Elvégez valaki egy főiskolát, civilt, és utána, mondom UTÁNA kerül a tiszti iskolára egy évre-két évre.

Nálunk egyszerre akarnak adni polgári felsőfokú végzettséget és katonait.

Tételezzük fel, hogy átvesszük a nyugati gyakorlatot és nálunk is a polgári végzettség UTÁN jöhet katonai tisztiiskolára a jelölt.
Akkor a polgári iskolai végzettség megszerzése után a hadseregnek sorba kell állnia a munkaerőpiacon a végzett (mondjuk) villamos mérnökökért és legalább olyan jó vagy jobb fizetést kell ajánlania az friss villamosmérnöknek mint a Siemens, hoggy polgári karrier megkezdése helyett még két év tiszti iskolát vállaljon a friss vill. mérnök.

Tisztek vetésforgója:

Értem a három éves vetésforgót de nem hiszek benne.
Az ilyen rendszer tömegével termeli ki a semmihez sem értő, de sok mindenbe belekotyogni képeseket.

A katonai diplomáciába helyezett csapattiszt kb. 2-3 év alatt jut alapismeret szintig azon a területen ahová tették.
Ezt hazánk már kipróbálta egyszer ( 1949-től-1957 ig, a munkásigazgatók kora. A 905 %-uk megbukott és sok kárt okozott. 5%-uk bevált)
Miért kellene ezt 50 év múlva ismét kipróbálni ?

Tegyük fel, hogy a csapattisztet nem katonadiplomatának nevezik ki, hanem tanintézetbe küldik három évre.
Egy hazai tanárképző főiskola 4 éves.
Úgy kezdjen tanítani, hogy nem is ért hozzá, de közben majd megszerzi ?
Mire végez addigra tovább helyezzük ?

Ez magas.

A nagy hadseregekből vett példák mindíg olyanok nekem mint mikor Kisszénás és Nagyszénás polgármestere összeül a kocsmában és olvasva a hírt, holy Párizs és Brüsszel polgármestre megállapodott a két helység közötti TGV kiépítéséről ők azt mondják :

Az is két polgármester, mi is két polgármester vagyunk.
Ha ők megállapodtak akkor mi is megállapodunk, hogy Nagysénás és Kisszénás között épüljön TGV.

Kéretik ( vagy csak én kérem) a példákat 30 000-es de 50 000 -nél semmiképpen NEM nagyobb békelétszámú hadseregből hozni.

Az viszont tényleg érdekel.