esti tanmese:
Én és a sport

Ma elzavartak füvet nyírni. Lementem a pincébe, de előbb láttam meg a biciklimet, mint a fűnyírót. Elszántam magam, és egy kb 10 centis pumpával felfújtam mindkét kereket, és vakmerően elindultam kerekezni. Szembejött velem egy nagynagy emelkedő. Mondom magamba, mit nekem ez a kis bucka, pikkpakk. A kétharmadát sikeresen abszorváltam, mikor már nem kaptam levegőt, úgyhogy inkább visszafordultam, amíg még a lendületből futotta. No. Lefelé a kezeim hiába gyógyultak rá a fékre, majdnem elütöttem egy fagyiskocsit. Azér mellékesen eleresztettem némi anyázást a family frostos tüdüdü hallatán, mer attól kiver az ideg, minek hatására majdnem nekimentem egy buszmegállónak:) Ezekután nagyobb horror nélkül hazajutottam, beálltam a garázsba. Leszálltam a bringáról, és majdnem összeestem, úgy begörcsölt a lábam. A görcsök egész nap kísértettek, bowling közbe is kiadtam magamból egykét érdekes hangot:)

Szal ha rámhallgattok, a sportot jó messzire elkerülitek:-))

Bubus