Csak hogy ne sírj, én is kettőt.

Ülök a fürdőkádban az imént (na jó, kicsit előbb, de ez mindegy) és bámulom a habokat. Kb. semmi sincs az agyamban, csak a nagy fehérség, és a habok képe (nagyon igykeztem és sikerült). Egyszer csak a nagy semmiből beugrik egy EDDA szám. Amit ezer éve nem hallottam amúgy. Az Éjjel érkezem. Na nem mintha nem lenne meg kazettán, cédén, válogatáscédén, meg miegyében, de most le is töltöttem gyorsan, hogy itt is meglegyen.
(És meglepő módon kiderült, hogy még pau is ismeri.)

Éhes világ; és csak mosolyognának rajtam
Fájdalmam üvölteném, de elrejtem, el kell rejtenem...

Shal.rég.volt.17 :(