Engem csak egy valami zavar tovabbra is. Hivjuk pl deja vu-nek, nem tul reg volt, mikor kis hazank kis telepulesen (nevezzuk pl I.-nek) a helyi nabob fia egy atdiszkozott ejszaka utan a hajnali napsugarak lattan kiirtott egy teljes csaladot (autoval). Az ugy az eltuntetett verminta fedonevvel kerult be historiankba, itt dobbentem ra eloszor, hogy valoban minden es mindenki megveheto ebben a kies orszagban - nem tul felemelo erzes. (Ezt az alakot sem iteltek el, cse-t sem fogjak)
Ezen tuti jogaszokrol csak annyit, hogy azt senki nem tagadhatja, miszerint a buntetojogasznak tizedannyit kell tudnia a jogrol, mint a polgari jogot gyakorlo tarsanak, viszont azt, hogy kit mennyiert lehet (es sajna tenyleg LEHET) megvenni, az elso percekben belesulykoljak.