Kedves Divot,

olvaslak itt egy ideje, de sajnos nincs időm mindenre reagálni. Pedig lehetne, jószerivel minden mondatodra. De szerencsére vannak itt mások is - kitűnően működik a munkamegosztás. :)

Úgyhogy csak a zárszavadhoz: te bizonyára jót akartál Bayernek, és azt próbálod bizonygatni, hogy neki igaza van. Meg erre gondolt, amarra gondolt, "társadalmi jelenségre" hívta fel a figyelmet stb. stb. Jézusom!!!

Tudod, ha úgy próbáltál volna érvelni mellette, hogy egyszerűen a hirtelen indulat szólt belőle, pokolian dühös azokra a fővárosi szavazókra, akik végül is "eldöntötték" (matematikailag legalábbis) az első fordulót, és kimondta azt, amit érzett irántuk - akkor ezt szó nélkül el lehetne fogadni. De te nem ezt az utat választottad - hanem megmagyaráztad, hogy neki igaza van. Ő az igazság kizárólagos és egyedüli letéteményese. Mindenki, aki mást gondol, hülye, visszamaradott proli, és egyáltalán: még szavazni se lenne joga. (Bocs, itt most túlzok.) Gondolod, hogy ezzel a módszerrel Bayer mellé állítottál bárkit is?

Én úgy gondolom, akik a kormányváltásra szavaztak, azok nem ostobák, tudatlanok, lumpenprolik és más hasonlók - hanem egyszerűen halálosan elegük van abból, hogy a fidesz (vezérkara és tábora) mindent meg akar megmondani nekik (nekünk). Dönt afelől, hogy ki a lumpenproli és ki a polgár, hogy ki a jó és ki a gonosz, kinek érdemes élnie és kinek nem, végül természetesen arról is, hogy kinek van igaza és kinek nincs.

Korábban valaki párhuzamot vont Kádár és Orbán (kormánya) között. Tegnap láttam a Mielőtt leszáll az éj című filmet (helyszín és idő: Kuba Fidel Castro "fénykorában"), ahol egy-egy percre dokumentum(nak látszó?)-képeket is bejátszottak Castro-ról. Egyik nagy hatású, minimum másfél milliós :) tömeget lelkesítő beszédéből egy mondat: "Aki nem tud lelkesedni a céljainkért, arra nincs szükségünk."

Ismerős, ugye?