teo
Nekem van ilyen katalógusom. Én úgy kaptam kölcsön és lefénymásoltattam. Van olyan, amibe az alkatrészek, vannak lejegyezve. Van olyan, amibe robbantási rajzok vannak, javítási útmutatóval.

Jb
Csupán részigazságod van. Igaz nekem is csak az van teo-val együtt. Azért nincs igazad, mert az átlagemberek fizetéséhez képest itt most minden drága. Azonban a minőségi különbséget nyitott szemmel megcsodálhatjuk.
Állításod akkor lenne még teljesen valós, ha csak az idős nénik viselkednének így. Azonban némelyik ember, akin látszik, hogy van mit a tejbe aprítani, azok is így vélekednek. Általánosítani pedig nem lehet semelyik álláspont részéről. Annak ellenére viszont, hogy az én anyagi helyzetem nem engedi meg, hogy egy új A4-es Audit vásároljak magamnak, legföljebb csupán egy ilyen méret jelzéssel ellátott írólap csomagot. Nem kapok infarktust, ha közlik velem az árát. Tudomásul veszem, ez az autó számomra nem elérhető. Attól viszont még tudom ,hogy ez az ára. Megéri az árát, mert az olyan minőségű és kinézetű. Ha lenne annyi pénzem oda is, adnám érte, a birtoklási vágy miatt
Teo által elmesélt mobil telefon dolog pedig mind igaz. Innen látszik, hogy az órapiac szerintem, elkezdte átrendeződését. Eddig az óra használati cikk volt főként. Mindenkinek, muszáj volt megvásárolni, ha közlekedni akart, fel akart kelni, a szobában meg akarta nézni mikor kezdődik kedvenc tévéműsora. Azonban ma nem csupán az időmérés céljára kifejlesztett eszközök látják el ezt a funkciót. Alkalmas erre a mobiltelefon, a hifi, a videó. Mindegyikben ott lapul egy óra. Megvásárlásukkal rendelkezésre áll az eszköz, melynek segítségével az idő mérhető. A mindennapi életben ezek segítségével simán ellehet boldogulni. Ma elérkeztünk, ahhoz, hogy az óra nem használati cikk, hanem LUXUSCIKK. Öltözködésünk részévé vált. Divatcikké, öltözékké, hóborttá vált, egyes embereknél pedig hobbivá. Erre az utóbbira élő példa a svájci órák fórumának minden tagja. A helyhez kötött órák pedig otthonunk berendezési tárgyaként funkcionálnak, mintegy meghatározó dísztárgyává válva az adott helységnek. Ott tartunk, hogy azok az emberek vásárolnak csupán olcsó órát, akiknek hóbortjává vált a dolog, valamint azok, akik a fent leirt műszaki cikkeket nem, engedhetik meg maguknak. A normális anyagi körülmények közt élő réteg, és a gazdag réteg is olyan kis létszámot tesz ki ma, amely csupán pár nagyvárosi luxusórákat árusító üzletnek biztosit, megélhetést.