Sziasztok kocsmázók

"Kattant" a Tiszaliget! (Figyelsz Feribá?!)

Az egyik örömöm az volt a Kaposvár elleni meccsen, hogy a harmadik negyed közepétől megváltozott a nézőtéri hangulat. Robbant a csarnok, utánna már a régi időket idézte a szurkolás, annak ellenére, hogy még az átlagnál is kevesebben voltak a B közepesek, és nem volt náluk semmijen zajkeltő eszköz. (A rendezők biztosan attól féltek, hogy bedobják a nagy dobot a pályára). Az örmömbe egy kis üröm is vegyült, ugyanis a "robbanást" az váltotta ki, hogy kb. 15 perc tiszta játékidő után kipontozták Lapov papát, egy Dzunics elleni "fault" után, ami abból állt, hogy a horvát center beleütött a labdába a ropogós magyar bedobó triplakisérleténél. Olyan szinten nem volt szabálytalan, hogy a szenvedő fél is szabályosan röhögött rajta, próbálta nyugtatni a felbőszült centerünket. Egyébként nem ez volt az első téves itéletük a bíráknak, de erről nem kívánok hosszabban, csak felhúzom magam. Az igazsághoz az azért hozzátartozik, hogy nem csak a kárunkra tévedtek éppen eleget, a Klima is kapta a "szakszerű" ítéleteket.
Szerencsére ez volt az egyetlen szomorúságom, sőt visszagondolva, talán jót is tett a csapatnak Lapov kivállása, kb. úgy, mint anno a Patonay elleni merénylet, ugyanis a csapat ezután az eset után végre megint KÜZDÖTT a győzelemért. A közönség pedig - látva az akarást - teljes mértékben a csapat mellé állt, űzte, hajtotta Őket.
Ehhez a nagyszerű győzelemhez persze kellet néhány extra teljesítmény. Pavlovics ponterős játéka (főleg a 2. félidőben), Majlkovics harcossága, Vukicsevics betörései, asszisztjai (a dobásbiztonságáról nem beszélek, mert az egyszerűen nincs a lelkemnek. Komolyan mondom, ha kiállna az esőbe, tuti, hogy friss hajtások jelennének meg a csuklóján).
Mégsem Őket kell elsősorban dícsérnem, hanem a nálam "Nyuszi" becenévre hallgató Trepák Zolit. Mivel Lapov elég gyorsan kezdte bekapkodni a faultokat, azért Trepi kapta feladatául Stoján őrzését. A nagyszünet előtt néhány mp.-el meg is kapta róla a 4. hibáját (mondjuk ebből legalább 2 Stole ismert trükkjeinek volt köszönhető, nameg a bírósporiknak, főleg nekik). A 25. percben Lapov végleg kivált. Ekkor megíjedtem, ha csak Orosz marad 1 szem centernek, az Ivkovics-Bukva páros meg fog minket enni kenyér nélkül vacsorára. Ekkor jött Zolika, amint lehullott róla a felelősség, megtáltosodott. Védekezésben levette az "vándor etnikumot" :))) a pályáról úgy, hogy nem volt egy faultgyanus szitu sem, és ezt nem én mondom, hanem a mellettem ülő (!) kaposvári szurkolók! (nem elírás, képzeljétek el, életben hagytuk Őket. Egyébként ült már mellettem fehérvári szimpatizáns is, aki ugyanúgy nem rejtette véka alá érzelmeit, mint kaposvári kollégája. Senki még csak be sem szólt Nekik - ennyit a vérszomjunkról) Tehát Trepinél jártam. Szóval támadásban a Zolika rendre jól lépett be a tábla alá, feltette a labdát, amikor is általában faultolták. A büntetők is mentek.
Az ellenfélről is szoktam írni, de most nem tudok, egyszerűen észrevétlenek maradtak. Talán csak annyit: Sztojánnak percei voltak az első félidőben, egészen addig, míg - számomra érthetetlen módon - Sutyi leültette. Ezután eltűnt. Dzunicsot lehetné még megemlíteni, nem játszott jól, mégis 18/6. pontosan erre írtam azt nemrég, hogy "lehet rá számítani", ez az igazi légiósteljesítmény (hiába, nekem má' csak külföldi marad). Ha már a légiósoknál tartunk, az ellenfázist Brown képviseli, hát nem Ő az év igazolása (teljesítménye: 00)
Egyébként a Kaposvár csak papíron volt teljes keretileg, Filipovics és Varga szinte csak azért ült le a padra, hogy az fel ne billenjen. Mondjuk játszottak néhány percet -20-nál, de csak sűrübben voltak a Klímások.

...na most már elég, pedig megfogadtam magamnak, hogy rövidebb leszek, remélem nem volt túl uncsi.

Hajrá OLAJ!