Uramisten, te tényleg meg tudod inni azt az izét? :)) Nemrég beugrottam az ilyen ihletett leírásoknak és rendeltem a Teaboltból Lapsang Souchong-ot. Na, mondom kipróbálom, elvégre ínyencnek hazudom magam teaügyben még saját magamnak is.

Na, élmény volt. A szaga elég gyanús volt már a zacskóban is, de az igazi csoda akkor érkezett el, amikor belógattam a leveleket a vízbe. Egy pillanat alatt ellepte a lakást valami olyan illat, amit utoljára akkor tapasztaltam, amikor bohó ifjúként nyers fán akartam szalonnát sütni. :)

Egész cseppet fuldokolgattam, mire eljutottam minden ablak kitárásáig. Később átjött a szomszéd a poroltóval tűzoltósisakban, készen arra, hogy itt életeket kell mentenie, alig tudtam meggyőzni, hogy nincs közvetlen veszély és kézben tartom a dolgok alakulását. :)

Viszont aznap őrizkedtem attól, hogy valakivel beszálljak a liftbe, olyan erősen rámtelepedett az ájer, amit eddig csak egy nagy füstölt csülöktől vártam volna el, teától semmiképpen.
Azóta őrizgetem, hogy esetleg meglephessem vele nemszeretem sznob vendégeimet. :)))