tata Creative Commons License 2002.03.30 0 0 25
Én amikor tegnap reggel láttam ezt a reklámot, csak levegő után kapkodtam. Azt sejtettem előre, hogy nem véletlen a premier időzítése, dehogy ennyire direktbe nyomják már a filmelőzetesben is a FIDESZ pr-t, hát azért ehhez már pofa kell. És persze jövő szombaton és vasárnap agybafőbe ez fog menni, karöltve a Széchenyi terv reklámokkal, amiből már most minden reklámblokkba jut legalább 1, de inkább 2 vagy 3. Mert ugye ezek nem politikai hírdetések.

Félreértés ne essék, szerintem jó a Széchenyi terv alapötlete, és nagyot csalódnék Bereményiben, ha rossz lenne ez a film, mint ahogy Eperjest jó színésznek tartom, független attól, hogy mi a véleményem a magánnyilatkozatairól. Az nem tetszik (de az nagyon nem), hogy miként használnak fel pártkampányként olyan nemzeti közös eszméket, jelképeket, kulturális értékeket, mint ezek, de szólhatnék a kokárdáról az olimpiáról, és legfőképp, hogy ezzel kirekesztenek bennünket ezekből a torz logikájuk alapján. A kokárdát az elmúlt száz évben pártállástól függetlenül mindenki hordta március 15-én, de csak akkor, mert ez az emlékezés jelképe. Undorítónak tartom, hogy pártjelvénynek használják, lealacsonyítják hétköznapivá, azt suggalva, hogy csak az a magyar, aki a kormányra szavaz. Milyen jogon vitatjátok el tőlem a magyarságomat?

Valaki bedobta, hogy Kossuth meg az SZDSZ. Igen, én is azt gondolom, hogy az se volt túl szerencsés dolog, de meberek! Csak aki nem akarja, az nem veszi észre, hogy Kossuth szerepe az SZDSZ kampányban ne más, mint fricska a kormány pr felé. Számomra ez a mostani szembeállítás jelkép: Kossuth is az ország javát akarta, Széchenyi is, mindketten sokat tettek, csak másképp. A különbség csak az, hogy szegény Széchenyi biztos, hogy nem ülne egy asztalhoz, azzal a rabló, igénytelen társasággal, akik most a képével és nevével kampányolnak.