Ha kicsit megkésve is, de azért én is véleményezném a szombati piros-fekete csatát.
Összességében egész jó ki meccs volt, bár én Isti korai sérülése után már egyetlen szép jelenetnek sem tudtam igazán örülni, és a nehezen kiharcolt győzelmet sem tudtam önfeledten ünnepelni.
Az Olaj sokkal jobban küzdött, mint az alapszakaszbeli találkozón, és most a kemény védekezéséből is többet mutatott. Pavlovics az egész meccsen szó szerint (két kézzel) fogta az aktuális emberét, általában Rudit, majd a második félidőben Orosz is átállt erre a stílusra. Eddy valóban végig "tartotta" Bojant, dehát csak azt lehet támasztani, aki hátradől, szóval én nem éreztem szabálytalannak a dolgot. A 3 másodperceket én is idegesítőnek találtam, de nem azt a kettőt, amit nagy nehezen befújtak, hanem azt a rengeteget, amit nem vettek figyelembe a sporik. Vukicsevics 4-5x dobott hatalmas hátast, amit általában még reklamálással is megfejelt - ezek után nem lehet rajta csodálkozni, hogy megtalálták a nézők, mire ő - olajat öntve a tűzre - majdnem nekiment az őt szidalmazó drukkereknek. Nem sokkal ezután az alapvonali bedobáshoz készülődő játékost tovább "osztották" a szurkolók, mire ő oldalra fordította a fejét, és kiköpött a nézőtérre.
Szerdán nagyon nehéz lesz Isti nélkül - ezúton is jobbulást a jobb bokának- , bár Kaposváron a vereség is belefér. Ha a hazai meccseinket hozzuk + nyerünk Debrecenben és Pakson vagy Fehérváron (utóbbira talán nagyobb az esély), akkor mindenképpen megtartjuk a 2. helyünket.