Szervusztok!

Egyhetes hazai állomásozás után ismét jelentkezem. Kezdeném azzal, hogy "kémeim jelentése szerint" IAF valószínűleg egy komolyabb "helyőrségváltás" miatt marad egy ideig távol. Remélhetően nem végleg.

Üdv Bbtermi!

Volt szerencsém néhány illetékestől infókat gyűjteni a Nemzetőrség témában. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a jelenlegi koncepció életképes lenne. Sok ellentmondást és továbbra is sok naivitást és némi túlzott optimizmust látok az ügy körül. Az egyenruha valóban nem árt ha az alapdolgokban "egyen". Egy esetleges harc hevében ez az életet jelentheti.

A harckocsis topicban írtad, hogy felmerült a nemzetőrség harcjámrű-igénye is. Ez megint abba az irányba tendál, hogy szükség lesz kiképző bázisokra. Nem hiszem, hogy a gyakorlatokat is bárhol végre lehet hajtani - a gazdák kissé neheztelnének a letiport haszonnövények miatt! Ráadásul igen komoly környezetvédelmi szabályoknak is eleget kellett tennünk már eddig is, nem is szólva az EU-s törekvéseinkről! A harcjárművekre történő kiképzés még fokozottabban veti fel az "otthon tanulás" hiányosságait. A gazdaságos kiképzés megköveteli a trenazsőrök (szimulátorok) alkalmazását, ami otthon kevésbé kivitelezhető. A végén megint a MH laktanyái fogják képezni a Nemzetőrség kiképzési bázisait (kézen fekvő!). Lassan eljutunk odáig, hogy egyáltalán szét kell-e választani az új szervezetet a MH-tól. Elég nagy "pénzzabálót" sejtek ki az ütőképes Nemzetőrségből. Bocsánat, ha kissé erős voltam. Talán még egyszer át kéne gondolni a MH keretein belüli tartalékos képzés korszerűsítésének lehetőségeit!

A "csata" témához csak egy kis kiegészítés: "Csata a hadviselő felek főerői által, korlátozott térségben végrehajtott, a háború menetét és kimenetelét befolyásoló tevékenységek összessége. Ilyen volt a moszkvai csata 1941-42-ben, a kurszki csata 1943-ban, az angliai légi csata 1940-41-ben, az atlanti csata 1939-45 között stb. A korabeli magyar és német szóhasználatban a csata kifejezést alkalmazták egy hadseregcsoport vagy hadsereg tevékenységére jelentős befolyással bíró összecsapások megnevezéseként is. Például -hídfőcsaták a Don-kanyarban 1942 nyár végén, vagy - debreceni csata 1944 őszén. A mai magyar katonai terminológiában csak a definíciónak megfelelően használatos." (A II.vh. krónikája - Szántó Mihály ezds. hadtörténész) A hadtudományi lexikon nagyjából hasonlóan definiálja a csatát. Azt biztosan tudjátok, hogy a középkorban a csata egészen más tartalommal bírt.

Magához a vitához csak annyit, hogy a csata, mint a fenti fogalom, főként a konvencionális háborúkra jellemző. A balkáni háború során valószínűleg úgy lehetne értelmezni, mint egy bizonyos térségben lezajlott, egymással összefüggő, térben behatárolható és időben elhúzódó harccselekmények összessége, amely befolyással bírt a háború menetére. Egyes összetevőit hagyományos értelemben nem tekintenénk többnek, mint csete-paténak. Azt már talán mondtam, hogy a modern háborúban még a "reguláris" esetekben sem jellemző már az összefüggő arcvonal. A manőverezés (vízszintesen és függőlegesen egyaránt!) sokkal nagyobb jelentősséggel bír, mint valaha. Azt azért nem mondanám, hogy ilyen helyzetekben nem kerül sor nagyobb csapatösszevonásokra.

Szervusz Unquided!

Én is úgy tudom, hogy különböző biológiai fegyverek vannak, de az esetek többségében a biológiai fegyverek alkalmazása valóban azt jelenti, hogy nem érdemes az alkalmazás környékére betenni élő embernek a lábát. Az ilyen fegyverek akár "kétélű" fegyverek is lehetnek. De így van ez más fegyverfajtákkal is, mint például az atom-fegyverekkel, amelyek után még az alkalmazó félnek is csak szigorú biztonsági előírások mellett érdemes behatolni a fertőzött területre. Ez is erősen korlátozza az adott terület birtokba vételét, de főleg értelmes hasznosítását.

Kedves Sgt. Elias!

Bocsánat, ha "elrettentettünk" a diszkurzustól. Pedig valóban jók a meglátásaid és nincs miért visszahúzódnod, mint ahogy másoknak sem.
Üdv: Hamburger