+++++ Végre menyílt a Nemzeti Színház!
1. Nagyon tetszik (már többször megnéztem az építés folyamán nappal, és legutóbb a nagy budapesti kereszténybálból, amit a BME új épületében tartottak, éjjel - kiviligítva láttam).
Impozáns kívül, belül. Jó minőségű, maradandó anyagokból készült, bár stílusa eklektikus mégis kellemes benyomást kelt. (Az első választási forduló után közvetlenül lesz módom belülről személyesen is élvezni az előadást, mivel az elhós szekérnél akkorra kaptam jegyet).
2. A TV-ből követtem az előadást.
1. A szinpadtechnika virtuóz, csodálatos, látványos szinházi előadásokra ad módot. A színpadképek gyorsan válthatóak, lenyűgöző, mozi szerű látványok alakíthatóak ki.(lásd az eggyel korábbi cikkemet a paranoiás Magyar bálintról, a témával kapcsolatosan - egy szava sem volt igaz, úgy, hogy nagyon savanyú a szölő, meg kellene talán örülni tanulni). És vonatcsattogást sem hallottam melyre Szili Katalin hívta fel a figyelmem, dögöljön a szomszéd tehene stílusban, az ATV Juszt féle rendszeres "hörgök-fröcsögök a polgári kormány ellen, tegyen az bármit" műsorban).
3. A Szikora rendezés kifejezetten jó, modern és mégis visszaadja a madáchi zsenialitást, egyedül Ádám helyett kerestem volna minimum 10 más sokkal jobb színészt! Nincs orgánuma, nem interpretálja a szövegét kellően. Alföldi jó volt, Papp Vera is. Hiányoltam az Úr hangját, ide is lehetett volna megfelelő orgánumú színészt találni. De ezeken a dolgokon lehet még segíteni.
Cigány TV narrátorsága avitt, konform, felkészületlen és fantáziátlan volt sok fiatal riporter százszor jobban megoldotta volna ezt a hálás feladatot.
4. A lényeg gyönyörű új Nemzeti Színházunk van! Szép előadásokkal. A színház felhúzza az addig meglehetősen elhanyagolt területet (kerületet) is, prosperitást fog generálni, emeli az ottlakók igényszintjét, világvárosiasítja a Petőfi híd alatti városrészt is, a szembenlévő egyetemi újvárossal együtt!
5. Megnézném a Vihart is, melynek zenéjét Schwajda számára és a magyarok iránti tisztelete kifejezéseképp Vangelis INGYEN komponálta, (erről a sztoriról is mélyen hallgatott a szenzációra éhes sajtó).