Valahogy így gondoltam, ahogy Theow leírta, hol volt, mit látott, átszűrve szubjektumán.
Ettől élő, valódi.
Szubjektív lesz ez is.
A Petőfi térről korábban eljöttem. A Kálvin téren még nem ért véget az Istentisztelet. Sok zászlóval álltak az emberek, rendőrautók, motorosok készültek vezetni őket.
Majd néztem az MTV1 közvetítésének végét. Sok újat nem mutatott a TV az élőképhez képest.
Aztán a Dózsa György út.
14.50-kor majdnem tele volt a tér.
Senki nem tudta, hol járnak a három irányból összegyűlt MIÉP-esek.
Özönlött a nép minden irányból.
Gyökeresen más volt, mint a Petőfi tér.
Fiatalok idősebbek kb azonos arányban.
Más jellegű laza öltözék, nemzeti jelképekkel, vonatkozásokkal, zászlókkal.
Sok-sok zsinóros ruha. Konszolidált emberek tömege egyúttal, kopaszok is, bomberben, vidékiek, tipikus kisgazda kinézettel is.
Voltunk a Hősök terén 150-200 ezren.
Többségünk MIÉP szimpatizáns.
Legfeljebb 10-15% egyéb érdeklődő.
Az a legfontosabb fejlemény, hogy korábban minden nemzeti oldalon álló, más pártszimpatizáns is odajött, mára tisztultunk. Tudatos magyarok voltak a téren, MIÉP-esek.
Feltűnő volt, hogy a fiatalság most is dominált, de megjelent a vidék egyszerű magyarja is, az elitértelmiség mellett.
Teljes vertikuma a magyar társadalomnak.
Ilyen máshol nincs.
Lelkesen éneklő tömeg. Totálisan tele minden, parkoló buszokkal, autókkal. Visszatetsző pártkampánybeszéd. Alapigazságokkal.
TOTÁLIS LIBERÁLBOLSI VERESÉG.
Előre MAGYARORSZÁG!