Én hosszú évek óta nem vagyok hajlandó kokárdát viselni.

Elmondom, hogy miért nem.

1. '89 előtt azt jelentette a kokárda: nem kérünk az állami diktatúrából. Kitűzzük a kokárdát, hogy bizonyítsuk: merünk másképp gondolkodni, mint akik vezetnek minket.

2. Manapság ezt jelenti a kokárda: kitűzzük a kokárdát, hogy bizonyítsuk: nem is akarunk másképpen gondolkodni, mint akik vezetnek minket.

3. A kokárda viselése a következőt jelenti ma: jobboldali vagyok. Ennek az oka főleg az, hogy a Fidesz lenyúlta a "nemzet" és a "magyar" szavak jelentését. Ők, egyébként politikailag nagyon okosan, azzal érvelnek, hogy aki magyar, akinek fontos ez a nemzet, az kokárdát tűz. Ezzel voltaképpen azt mondják, hogy aki nem tűz kokárdát, az nemzetellenes, azaz baloldali. Összemosva a magyarral és a nemzettel pedig: hazaáruló.

4. Meglehetősen nyugtalanítana, ha mondjuk Szlovákiában vagy Romániában járva teszemazt február 9-én azt látnám, hogy minden polgár kitűzött egy zászlót magára. Hülyén érezném magamat tőle. Engem az egyenruhás felvonulásokra emlékeztet a magamra kötözött zászló.

5. Nem tartom európai dolognak a kokárdaviselést. Sem SZDSZ-es rendezvényen, sem MIÉP-es rendezvényen. Magyarnak lenni annyi, mint európainak lenni, állította a mai napon Áder János. Nagyon helyes. Magyar vagyok, de nem hangsúlyozom ezt úton-útfélen.

6. Gyűlölöm a pártmegmozdulásokat az ünnepnapokon. Nem érdekel, melyik párt megmozdulásai. Inkább a Vidámparkba megyek.

7. A kokárda szerintem a múltba mutat. Szeretném, ha az életem a jövőbe tartana.

Kimagasló tisztelettel:

Nyomkereső