Szia Doncike!

Teljesen egyetértek az Általad írtakkal. Szerintem mindenki vegye magára a kritikádat, akinek inge! A Transport által nagyon szemléletesen és reálisan felvázolt helyzethez csak annyit fűznék hozzá, hogy én még betartatnám az előírásokat. Nem vagyok elég "magasan". Onnan azért másképp látja az ember a dolgokat.

Szervusz Transport!

Lopás téma: én a járművekkel kapcsolatos saját tapasztalataimat mondtam el. Az idő közben sokmindent "megszépített"! Közel sem volt problémamentes az életem ilyen vonatkozásban sem.

"Élő" századpk-ként teljesen feltöltött századot tudhattam mögöttem. Voltak időszakok, amikor egy vezetőre két jármű is jutott (állományváltás, állományfelesleg-gépek, stb.), de ez még mindig sokkal jobb helyzet volt, mint Nálatok. Amikor szpk-ként 'M' szdpk is voltam egyszemélyben, sokkal több gondom volt ilyen téren. Mivel a járművek hetekig-hónapokig álltak leponyvázva, ezért nem tűnt fel annyira, ha valaki "benézett" a ponyva alá. A járművek a ht állomány nevén voltak. Érdekes módon az kiképzési eszközökkel nagyon kevés gond volt és még akkor is mentek, amikor alkatrészhiány volt. Gondolom, kitaláltátok, hogy miért volt olyan "jó" a technikai állapotuk! (Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy volt egy nagyszerű gjmű.főnökünk! (Eszes őrgy Szolnokról nem ismerős?)

Sajnos más területen, ahol kevésbé lehetett névhez kötni a dolgokat és nem lehetett lezárni dolgokat, sokkal nagyobb gond volt: még a vízcsapok tekerő-gomjai is mindig eltűntek a "vizes blokkból". Sajnos időszakonként 2-3 "bajtársi lopás" is napfényre került. (És biztos vagyok benne, hogy nem tudtunk mindenről!) A leszerelő állomány "barbarizmusa" közismert. Ennek ellenére azt kell mondanom, hogy sok függ a hivatásos állomány hozzáállásától. Az én századomban is voltak eleinte rongálások, de aztán megtaláltuk az "ellenszerét", amivel elejét vehettük a dolgoknak. De hülye emberek még így is voltak, csak jóval kevesebben.

Üdv: Hamburger