Üdv mindenkinek!

Végigrágtam magam Göbölyös N. László „Jim Morrison – Az ajtókon innen és túl” című könyvén. Annak idején jobban lenyűgözött, amit a Joy Divisionről írt. Végig az volt az érzésem, hogy a kelleténél jobban igyekszik megmagyarázni Jim számomra megmagyarázhatatlan sorait, olyasmit is megpróbál „elhitetni” velem, amiről tök más a véleményem. Tudom, tudom, ez az ő véleménye, s nem vagyuk egyformák – de mégis... Egyetlen egy mondattal nagyon egyetértettem: idézett egy amerikai kritikustól, aki szerint Jim dalszövegei csak a zenével élnek együtt. Ahogyan megpróbálta a zenétől elválasztva értelmezni őket, kifolytak a kezei közül, mint a homok...
Olvasta valaki mostanság?

K.