http://www.stop.hu/politika/index.tdp?f=26775
Bush az MSZP kezébe adná Magyarország sorsát
2002. március 4. hétfő 16:52
„Több, korábban kommunista európai ország, amely most partnerként sorakozik az Egyesült Államok mellett, sokak számára kezd kellemetlennek látszani Washingtonban" - írta hétfői számában a The Washington Post. Orbán a Bush-kormányzat szerint eljátszotta az amerikai diplomácia bizalmát, az általa használt élettér kifejezés miatt. Washingtonban azt szeretnék, ha Milos Zeman cseh miniszterelnökkel együtt eltűnne a politikai térképről; az amerikai adminisztráció az MSZP-t látná legszívesebben kormányzati pozícióban.
A lap szerint „ezen országok egyikének a miniszterelnöke az 1930-as évekbe való nacionalista témakört karolt fel, egy másik pedig a szabad sajtó elleni támadásai és a gengszterekkel való kapcsolatai révén vált hírhedtté." A nyugtalanító hír – írta a The Washington Post – az, hogy nem is olyan országokról van szó, amelyeknek esetleges NATO-tagfelvételét még mérlegelni kell, hanem a NATO-ba már bekerült két országról, Magyarországról és a Csehországról van szó.
Annak az első bővítési körnek – ahol ezen országok felvételt nyertek – az egyik központi tétele az volt, hogy a nyugati szövetség a demokrácia és az emberi jogok értékeit szilárdíthatja meg Európában a szovjet blokk volt tagjainak a meghívásával, még akkor is, ha ezek az új tagok csak csekély mértékű katonai hozzájárulásra képesek - folytatódott a cikk. „De csaknem hat évvel Magyarország felvétele után Orbán Viktor miniszterelnök olyannyira mérgezővé vált a magyarok Lebensraumjáról (életteréről) való beszédével, hogy visszautasították washingtoni látogatását, a cseh Milos Zeman pedig csak azután jutott be, hogy egy korábbi időpontot töröltek (Zeman) bűnözői kapcsolatai miatt" - olvasható a The Washington Postban.
„Ha ránézünk Orbánra, elmondhatjuk, ő annak a bizonyítéka, hogy nem vált valóra a NATO-kiterjesztési teóriánk. Ha azokat a dolgokat, amiket most mond, 1995-ben vagy 1996-ban mondta volna, ő és Magyarország a diszkvalifikáltak közé került volna" - idézte a lap a Clinton-kormányzat egyik volt - meg nem nevezett - tisztségviselőjét, aki hathatósan közreműködött Magyarország felvételében.
Bush szívesebben tárgyalna a szocialistákkal
A cikk ezután kitért arra, hogy nincs olyan eszköz, amivel a NATO-klubba már felvetteket kizárhassák - bár Carl Levin demokrata szenátor, a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának az elnöke néha javasolja, hogy hozzanak létre ilyen mechanizmust. Európai diplomáciai veteránok arra is rámutatnak, hogy Portugália, Görögország és Törökország a múltban ennél súlyosabb zavarokat okozott - tette hozzá a cikk szerzője, de ehhez a következő megállapítást fűzte: "A posztkommunista Európa tartós politikai éretlensége központi kérdésként ködlik fel, amikor a NATO azt veszi fontolóra, kiterjessze-e a biztonsági garanciákat kilenc további országra: három balti államra, amelyek egykor a Szovjetunió részét képezték, öt balkáni országra, valamint Szlovákiára, Csehország korábbi partnerére".
Az első NATO-bővítési kör vitája idején napirenden volt kérdések immár eltűntek. Oroszországot, amely ellenezte a szövetség kibővítését, sikerült meghívni egy új döntéshozó tanácsba. A NATO-nak az afgán háborúban való jelképes részvétele, valamint az európai és az amerikai védelmi képességek közti növekvő szakadék azt jelzi: a NATO-ban egyre inkább megerősödik a politikai jelleg a katonai rovására. „Ez a tendencia visszatetszést kelt néhány elkötelezett atlantistában, de a jelek szerint nem zavarja a katonai unilateralizmusra hajló Bush-kormányzatot."
A NATO fejlődése a Washington Post szerint azt jelenti, hogy Washingtonban és Európában csak kevesen ellenzik elvből az újabb, nagyszabású bővítést. Amerikai kormányzati források azt mondták a lapnak, hogy a kilenc jelentkező közül hetet hívhatnak meg a NATO-ba a novemberi prágai csúcstalálkozón. Szlovénia és a balti államok csaknem bizonyos befutók, valamint esélye lehet Szlovákiának, Romániának és Bulgáriának is. „Ha azonban az új méretű és formájú NATO-nak bármilyen értelmet akarunk tulajdonítani, akkor érvényesíteni kell a régi elméletet: a tagságnak szilárdítania és őriznie kell a liberális demokratikus politikai rendet a kontinensen" - szögezte le a The Washington Post.
A lap szerint Nicholas Burns amerikai NATO-nagykövet - akinek a vezetésével a múlt héten küldöttség járta végig mind a kilenc jelentkező országot - közölte a helyi illetékesekkel a belépés feltételeit. Romániának lépnie kell a korrupció ellen, Lettországnak engedményeket kell tennie az orosz lakosok felé. „Szlovákiának nem szabad engednie, hogy a következő választásokon visszatérjen a hatalomba a korábbi erős ember, Vladimír Meciar."
„Az egész erőfeszítés abból indul ki, hogy a NATO jobb (vagy legalább ugyanolyan jó) szolgálatot tehet a politikai normák kikényszerítőjeként, mint a kollektív katonai eszközök letéteményeseként. Orbán és Zeman fájdalmasan próbára teszi ezt az elméletet. De Zeman hivatali ideje idén lejár, és a Bush-kormányzat azért szorít, hogy Magyarországon, ahol közelednek az áprilisi választások, az Orbánnak kiosztott rendreutasítás az ellenzéki szocialisták javára billentse a kimenetelt" - írta a The Washington Post.
(mti)

***

A birodalmiak az itteni sötét erőket látnák szívesen kormányon.