Az a gyanúm, hogy itt az Index-en kevesen olvassák a Mérleg-et. Persze botcsinálta filozófusként elég jól el tudunk mi itt szórakozgatni, azt hívén, hogy végre mi jövünk rá a "nagy titok"-ra. Filozófiai ismereteink hiányosságai - tisztelet a kivételnek - nem nagyon zavarnak. De azért nem ártalmas tudni, hogy miként vitáznak, érvelnek a "nagyok", akiknek talán a képzettségük is meg van ahhoz, hogy a témához hozzászóljanak.
A Mérleg 2001/1-es számából a Hollandiában élő Várdi Péter cikkéből ("Az abszolútum a filozófiában") idéznék egy keveset, csupán zavarkeltés kedvéért. Itt először az abszolútum (tk. Isten) elleni filozófiai érvet ismertet:

"...Ez a Münchhausen-trilemma néven ismertté vált bizonyítás Hans Albert nevéhez fűződik. Röviden a következő érvelésről van szó:
Adva van három lehetőség:
1. a bizonyítandó tétel vagy különbözik a bizonyító tételtől (mely esetben az érvelés végtelen regresszióba torkollik, azaz érvénytelen);
2. vagy a bizonyító tétellel azonos (ez esetben a bizonyítás körkörös, szintén érvénytelen, ún. petitio principii);
3. vagy a bizonyítandó tételt minden további bizonyítás nélkül tételezzük: ez pedig dogmatikus.
Mind a három alternatíva útján végérvényes tétel helyett csupán feltételes érvényű tételhez jutunk. Következésképpen bizonyítva van, hogy semmiféle szükségszerű, cáfolhatatlan tétel nem létezhet. Nincsenek feltétlen alapok, abszolút érvényű elvek nem léteznek. Elvben minden cáfolható. Ezért az empirikus tudományok terén kizárólag ideiglenes hipotézisek engedhetők meg, amelyek érvénye tapasztalati kérdés. A jog, az esztétika és az etika terén elfogadott elvek pedig lényegileg érdek, gyakorlati megfontolás, ízlés, retorika és irracionális döntések függvényei. Ez a mai filozófia körében az általánosan elismert felfogás. Hans Albertet itt csak az különbözteti meg a kortársak többségétől, hogy tételét bizonyítja is. Érvelését Münchhausen báróról nevezte el, aki önmagát saját hajánál fogva húzza ki a mocsárból. Értsd: ne áltassuk magunkat, feneketlen mocsárban élünk..."

Azután erre alapozva jön a kontra:

"...Fogadjuk el tehát, hogy Albert érvelése érvényes, és tétele, hogy ti. abszolút tételek nem létezhetnek, bizonyított. Vizsgáljuk most meg, hogy mi következik e tétel érvényességéből, melynek plauzibilitását, mint láttuk, történelmi érvek is alátámasztják.
Hösle is ebből a tételből indul ki, majd három lépésben Albert-éval ellentétes következtetésre jut. Az alábbiakban röviden összefoglalom bizonyítását:
1. Tegyük fel, hogy bizonyítva van Albert tétele, a cáfolhatalan alapelvek lehetetlensége. Itt akkor a következő kérdés merül fel: maga ez a bizonyított tétel, érvényére nézve feltételes-e, vagy feltétlen?
1.a. Ha feltétlen érvényű, akkor saját magának mond ellent, hiszen feltétlen tételek létét cáfolja. Következésképpen:
1.b. Albert tétele csak feltételes érvényű, csupán lehetséges. Tehát az ellenkezője is lehetséges. Következésképpen:
2. Abszolút alapok lehetségesek. Itt három lehetőség adódik.
2.a. Abszolút alapok csupán feltételesen lehetségesek. Mivel azonban az 'abszolútum' jelentése: feltétlen, a 'feltételes abszolútum', vagy 'feltételes feltétlen' fogalma ellentmondásos, a 'feltételes abszolútum' fogalma contradictio in adiecto.
2.b. A második lehetőség, hogy az abszolút alapok lehetetlenek, már ellentmondásosnak bizonyult. Egyetlen lehetőség marad csupán:
3. Abszolút alapok szükségszerűen léteznek..."

És lehetne folytatni. Gyakorlatilag számunkra a filózófia mai következtetései azt jelentik, hogy az abszolútum léte se nem bizonyítható, se nem tagadható. Ilyen csodálatos dolog ez. Van is, meg nincs is!
Aki hisz benne, annak van, és tényleg van, és tényleg az örök boldogságba kerülhet. Aki meg nem hisz, annak meg nincs. Valóságosan nincs neki, és halála után számára nem lesz semmi. Ezek után érdemes nem hinni? S, ha igen, akkor mi van ha hátul ott bújkál a kétség?

Persze izgalmas itt vitázgatni, de ne csodálkozzunk majd az utókor mosolygásain. Hiszen a középkorban is folytattak komoly vitákat pl. arról, hogy hány angyal fér el egy tű hegyén. S ezen ma mi molygunk nagyokat.

A Mérleg-hez egy link: http://ourworld.compuserve.com/homepages/merleg/