Előkerültem!
Épp a Schlecht ügyön gondolkodtam hazafelé. És épp arra is gondoltam, hogy ha felhozom, valaki az összegszerűséget fogja felemlegetni.
Nos nem az összegszerűségen van a hangsúly. A hangsúly azon van, hogy amit SCH tett az valamilyen módon a közteherviselés elkerülése. És azzal, hogy a bíróság felmentette, lehetőséget adott másoknak is, hogy SCH módszerét lemásolva legálissá tegye saját közteherviselésének nemlegességét. Magyarán: van egy cégem, nem fizetem utána a közterheket, aztán az adóhivatal érkezése előtt eladom egy töröknek aki meg becsukja a boltot, ő meg nem felel csak a vétel utáni állapotért. Valahogy így. Ha ezt el kezdik sokan csinálni, az államnak felkopik az álla. És amíg valamilyen rendelettel ki nem védik legálisan lehet csinálni. Hát ez a baj benne.
Tocsik más eset. Alapban Tocsik nem követett el bűnt. Az államnak nem volt pénze, hogy fizessen, az önkormányzatoknak meg nem volt rálátásuk arra, hogy mikor juthatnak a pénzükhöz. Adva volt, hogy valaki közvetítsen. Ezt hívják peren kívüli egyezségnek. Perrel tíz év múlva sok pénzhez lehetne jutni, de addig felkopik az álla. Tehát Tocsik lealkudta az önkormányzatoknál az összeget. Cserébe kért 10%-ot. Tehát az államnak megtakarított 8milliárd Ft-ot. Ez az alap. A megvalósítással van baj, azzal, hogy megkeresték Őt pártkatonák lóvéért. Mondja meg nekem bárki: ha valaki elé áll, hogy megtakarítom legálisan az adódat, adjál a megtakarításból 10%-ot, nemet mond? Mondom, az alap mint eset nem probláma, a konkrét kivitelezés a baj.