Üzenetet kaptam:

„Egyébként vigyázz, itt még szabadon lopod a szöveget, örülj hogy még lábon vagy.“

És nem tudtam, ébredek vagy álmok. Azután ketten jöttek olasz bőrkötésben, ami kabát is lehetett.
A kutya ott feküdt a tábla mellett mint valami irreális spongya. A táblára az volt irva: ÁCIÓ.
A két bőrkötéses letörülte, én valahol hátul, talán az egész osztályban egyedül visszamaradottan
és megéreztem hogy valami visszanemhozhatót tettek. Talán nem is lesz többet. Mert ők ketten
kitörölték mindörökre. Azután a kutya vinnyogni kezdett mert vizelnie kellett. Megsimogattam
és a kezem tiszta krétapor. Akkor megértettem. Mert nekem is kellett.

..