„Relax, don’t do it!”

Ezt énekelte évekkel ezelőtt a
Frankie Goes To Hollywood nevű
zenekar. Ismerve a karintiai
tartományfőnök popkultúra iránti
rajongását, nem kizárt, hogy
éppen ez a szám (esetleg Alice
Coopertől a „Hey, Stupid”) ment repülőgépének
fedélzeti magnóján, amikor az utas megpillantotta a
napsütötte Bagdad skyline-ját, és úgy döntött, de
igen, mégis leszállunk, megérkeztünk. Szinte otthon
vagyunk. Transzparens: éljen a népek szolidaritása,
éljen és virágozzék az iraki és az osztrák nép sok
évszázadra visszanyúló, történelmi barátsága.
Welcome to Baghdad! ...
...és ott volt Haiderrel egy időben kedves
budapesti utasunk, Járai Judit (MTV), aki arról
tájékoztatta a Panoráma című anticionista
közszolgálati műsor nézőit egy stand-up keretében,
hogy teljesen érthetetlen, mi az USA problémája
Irakkal, hogy lenne már terrorista a békének ez az
ártatlan és ártalmatlan szigete, ahol rügyeznek a fák,
virágoznak a kertek, vegyi vagy biológiai kapacitás
nulla, nem is értjük, miért nem engedik be az ENSZ
ellenőreit megnézni e valóságos földi paradicsomot.
...
... Ha egyáltalán kell kommunikálni Szaddámmal, akkor
az ENSZ-nek udvarias hangú levélben nemzetközi
törvényszék elé kell invitálnia őt népirtás vádjával –
egyébként meg nem teljesen illegitim ötlet az egész
pályás letámadás, ahogyan Bush tervezi.
...
... Ha egyáltalán van tanulsága Haider bagdadi útjának,
akkor az, hogy ha őt elítéljük, akkor lehetőleg ne
tegyünk keresztbe Amerika Szaddám-ellenes
terveinek, különben az történik, ami történt: Jörg
Haider Joschka Fischerre hivatkozva magyarázta a
bizonyítványát. Egy dolgot azonban feltétlenül írjunk
Jörgi javára: míg a Járai Judit-féle bagdadi
performansz és egy bizonyos miniszterelnök
bostoni magánútja közpénzből történt, tehát ön és
én fizettük, addig Haider privát pénzből repült a
napsütötte Irakba, és saját kontójára rontotta
Ausztria, Európa – és saját elmeállapota hírét.

Seres László
az ÉS munkatársa