A statisztikusok manipulálnak - hát már hogyne! azokat is a pártok fizetik! -, de nem hiszem, hogy nagyon csalnának is.
Az okok pszichológiaiak!... A szocik megtanulták a politikai kommunkációnak azt a bizonyos formáját, amihez a magyar ember hozzászokott, ezen az úton reflexeik, még ha az utolsó pillanatban is, de a "jól ismert" mellé terelik őket. Ugat, ugat a filiszter, aztán bebujik a fülkébe és leszavaz az MSZP-re. Mivel már évtizedekkel előbb megfosztották önállóságától, még egy elunt újságelőfizetés lemondására sem vállalkozik, akkor meg mit csodálkozunk?!..
A másik oldalon meg semennyire sem mutatkozik megbízható alternatíva. Ha nincs kedvem az MSZP-re szavazni, mint ahogy baromira nincs hozzá kedvem, akkor maradnak az ellenzéki maszlagokkal operáló egyéb pozőr pártok. Szkepszis dirigálja a szocik szavazóit, ellenindulat az ellenzékiekét.
Másiránt tíz év alatt az új gazdasági hatalom dirigál, kellő pénzzel kellő agymosást lehet végezni a médiában. A bizonytalanságra nem nagy kunszt "ráhívni" azt a képződményt, amelyiknek kliense a pénz.
Hol van itt szó már többpárti demokráciában megmért koncepciók többségi hasznáról?!...
Ugyan kérem!...
Érdekek vannak, amelyek - melyik ügyesebben, melyik ostoba primeritással - belelopják programjaikba a caritas-t...!
A töemegs konfliktusok megoldásának 95%-a kényszerpályán stagnál vagy mozdul (kicsit, kicsit, nagyon kicsit), s ha nem mindegy, hogy melyik párt nyer, azon csak a maradék 5%-nyi döntés múlik. Minden más retorika és személyzeti politika.